Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


103,Mezopotámiai magyar nyelvemlékeink 3 Két magyar költemény

3. Két magyar költemény mezopotámiai kő-agyag-táblákon.

Az idegen nyelvű kutatók megbízható publikációira hagyatkozom, mikor nem tudják megérteni mit olvasnak, de leírják kutatási eredményüket. Csak mi értjük, hogy magyar nyelven van a szó vagy mondat. Csak mi tudjuk, melyik magánhangzóval értelmes a szöveg!

1,  - Kramer professzor szerint az első költeményben egy nőről van szó meg kilenc hónapról.

 A nő és 9 hónap könnyen olvasható jelei alapján sikeresen ki is derítette, mi a költemény tartalma: a nő fogamzik, azután magzatját kilenc hónapig érleli, ez alatt az idő alatt a szűk anyai rész kitágul, megpuhul, olyan lesz; mint a -háj és vaj- úgyhogy a szükséges idő leteltével megszülheti gyermekét ((Kramer S:The Sumerian mythology New York, 1961.  56.old). Kramer professzor jegyzetei között megtaláljuk a költemény eredeti szövegének ábécés átírását,(Kramer S:The Sumerian mythology New York, 1961.. 115 No. 56). A rendre lepergő hónapok nevei előtt ott az értelemmeghatározó ITU szó, ami helyes hangzósítással (T/D) –idő.  A két első és az utolsó 14. sorban van a lényeg.

 

A továbbiakban ezzel foglalkozunk Kramer professzor e három sort így írja át ábécére:

1. NIN-HUR-SAG-GA-KE A-SA-GA-BA-NI-IN-RI.

 2. A-SA-GA SU BA-NI-IN-TI A-EN-KI-GA-KA...

 14. NIN-SAR IN-TU-UD.

Világos, hogy a sumérok sírjukban forognának, ha hallanák nyelvük ilyen borzalmas kerékbetörését. Az ábécés átírás szerint az első sorban csak két hosszú szó volna" valójában azonban azok mindegyike egy-egy rövid mondat. A NIN-nek olvasott rész itt az ara. (HUR): ,szűz, szerető' értelmezőjeként szerepel, amit nem kell a szövegbe felvenni. A magánhangzók beillesztése sem szerencsés, mert a szükséges E helyett többször A szerepel az angolos írásmód szerint, s az g/L ikerhangok között tett választás sem helyes. Ezért a költeményből az első olvasásra a gyakorlottabb szem is csak egy-két szót ért meg magyarul.

 Ha azonban tisztába hozzuk a munkát, ~a sorok így alakulnak:

 1. (Ni-Ne) ARA SEG-GE Kő. A Se-Gé-Be Nagy NYé-L.

 2. A Se-Gé(t) CSu-Pá-N NYi-TI-A Ne-Ki Ka-Ka...

14. Ni-Ne SZÜL-Ni Tu-D.

 Mai helyesírásunkkal, az ildomtalan részek kipontozásával: - Ara s. . . kő (kemény). A se. . . ben nagy nyél. A s. . .t csupán nyitja neki k. . . (de 9 hónap elteltével már a) néni szülni tud.

2, Kramer professzor egy másik mezopotámiai költeményt is átírt ábécésen.

 A költemény, ezúttal valóban az, a régi boldog időket énekli, amikor még Mezopotámiában nem volt kígyó, skorpió, farkas meg vadkutya és az emberek egy nyelven dicsérték az istent hazájukban ((Kramer S:The Sumerian mythology New York, 1961. 107. old). Ezt a tartalmat azonban a költeményben sajnos nem látjuk. Nincs helyünk megismételni Kramer professzor átírását, utána közölni a mi átírásunkat, magyarázgatni olvasási hibáit, mint ahogyan a megelőző példákban tettük. Csupán munkánk eredményét adjuk, a költeménynek magyar helyesírással átírt olvasatát.
Íme:
1. Jobb a madár nyugalma az egér nyugalmánál,
2. Urmag(=Magyar) nyugalma az asszíriai arab úr nyugalmánál,
3. Nektek is kicsi nyugalom. (19)
4. Lélekben soha le nem tagadom,
5. Jobb a korsó bor kicsi mézzel,
6. Mint a munka Hungarokkal, mi nem énnekem (való),
7. Aki úri körmét ápolja(?),
8. Körmét úgy sajnálja.
9. Honnak nagyon nagy szolgasága,
10. Hon-él réme, a Szemhon nagy. . .
Ennek a körülbelül 3000 évvel ezelőtt írt költeménynek sorai meglepő könnyedséggel gördülnek, allegóriáját megértjük, az asszírok igája alatt görnyedő magyarok bánatát átérezzük. Kár, hogy a befejező utolsó szó hiányzik a tábla végéről és emiatt a 10. sort nem tudjuk nagyobb valószínűséggel megállapítani. De töredékében is az ókori magyar irodalom gyöngyszemei közé kell iktatnunk ezt a nap-országi költeményt.

 

2011-09-08

(Felhasznált irodalom: Dr. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete, és a Magyarságtudományi Intézet szabadon bemutatható és felhasználható művei, képek forrása internet szabadon bemutatható képei.)

Olvasmány ajánló:

 (Katt:)
Ideje megismerni a magyar történelmet
Írta: Badiny Jós Ferenc, Demokrata

Részlet a cikkből:

"Hogyan áll ehhez a szemlélethez a külföld, jelennek-e meg olyan rangos kiadványok, amelyek alátámasztják ezt a nézetet?

1988-ban jött ki professzor Krantz Az európai nyelvek és népek földrajzi fejlődése című könyve, amit a Larousse kiadó jelentetett meg angolul, franciául, németül, spanyolul. Krantz azt állítja, hogy Európa legrégibb nyelve és népe a magyar, eredetét pedig nem a neolitikumba /Kr.e.5500-2300/, hanem a mezolítikumba /Kr.e.8000-5500/, azaz ötezer évvel korábbra teszi, mint ahogy gondoltuk.
A Káldeától Ister-Gamig című könyvében őséről, Badiny Dánielről, mint az utolsó magyar mágusok és papok egyikéről tesz említést. Mi történt vele?

Csak annyit tudok, hogy ő is az inkvizíció áldozata lett, ennek a részleteit éppen most kutatjuk. Amikor a családi iratok szakavatott gyűjtője, Badiny Antal tavaly meghalt, a felesége átadott nekem egy latin, német és magyar nyelven írott, 1675-ből származó emlékkönyvet. Én azt továbbadtam a latin szakos dr. Marton Veronikának, aki beszéli a németet, továbbá járatos a sumir nyelvben is.

A mi családunknak az adatott, hogy eretnek legyen, hiszen felmenőim között volt, akit még Caraffa húzatott karóba Eperjesen és azt hiszem, hogy engem is nagyon sokan annak tartanak Jézus király, a Pártus herceg című könyvem miatt. Nem baj. Az igazság mindig fáj azoknak, akik a hamis úton haladnak...."

"1973-ban ... a Sorbonne egyetemen, az Orientalista Világkongresszuson, ahol engem előadóként az elnök, Labat professzor betett a közelkeleti osztály megnyitó ülésére. Éppen a tihanyi apátság alapítólevelében lévő magyar szórványokat mutattam be falitáblákon, amikor a rangos Kramer professzor egyik növendéke odakiáltott nekem, hogy mit akarok ezekkel a sumir szövegekkel. Megköszöntem neki, hogy sumirnak nevezi azt, amiről addig azt hittem, hogy magyar. Ezzel a bekiabálással az akkád és bizonyos mértékig a sumir nyelvből is jól kiképzett tel-avivi hallgatók lényegében elismerték a sumir – magyar rokonságot."

"Professzor úr nagyon szép, mezopotámiai alakokkal díszített nyakkendőt visel...

Igen, ez a sumir nyakkendőm, amelyet a lányomtól kaptam. Amikor Landeszmann rabbi kijelentette, hogy a magyar kultúra a zsidó nélkül csak fütyülős barack pálinka és bőgatya, nagy szívességet tett, mert elismerte, hogy a magyar ősi kultúrához hozzátartozik a gatya. Látható, a nyakkendőn, hogy a sumirok gatyát, subát viselnek és ha nem is pálinkát, de az Özönvíz iszapjából kiásott kerámiában, amely a fütyülős barack palackját formázta, az Istenek italát, a datolyából erjesztett bort tartották.
Tart a vita, hogy vatikáni utasítás-e, vagy Szent István hozott törvényt a rovásírásnak, mint pogány emléknek az eltörlésére, a rovásbotok begyűjtésére, elégetésére.

Ez István rendeletei között van, büntetést helyezve kilátásba annak, aki ragaszkodik az ősi íráshoz."

...

"Jó másfél évtizeddel ezelőtt Mindszenty titkárától, dr. Zakar Andrástól kaptam a számomra első, sumer-magyar rokonságról szóló anyagokat. Hogyan látja az ő tevékenységét?"

Zakar munkássága és a Sumér hitvilág és a Biblia című könyve pozitívan értékelhető, de az egész semita teremtésmítosznak befellegzett, mert a Miskolcon tanító sumerológus, dr. Marton Veronika lefordította az Enuma elist.
Ez a világ teremtésére vonatkozó hét ékírásos tábla első sora...

Valóban. Feltételezésem szerint a Vízözön után, az Imdugud madár, azaz a Turul, Nimród személyében hozta le a királyságot az égből a földre.
Az Ószövetséget bizonyos értelemben a Gilgames eposzból alakították át. Tartható ez a felfogás?

Schmidt 1877-ben megjelent könyve mondja ki elsőként, hogy a Gilgames eposz lényegében a Nimrud eposz, csak az akkádok Gilgamest csináltak belőle."

" Én nem azt állítom, hogy Jézus magyar volt, hanem közös őseink a pártusok vére van bennünk."