Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


115,Egyiptomi magyar nyelvemlék 10 Piramis szó jelentése

Egy téves feltételezés:

Piramis volt az egyiptomi királyok ünnepélyes temetkezési helye. Írják a könyvek.

Vagy valami más? Egyetlen halott leletét sem mutatták be, hogy Piramisban találták. Tehát nem temetkezési hely. Királysírok másutt voltak, szarkofágok, múmiák, leletek, kincsek voltak, de mi a Piramis?

 

dzsozer-piramisa.jpg

 

 A legelsőt a III. dinasztia: Az Ősúr (ZOSER= Dzsózer-ként ismert) királya emeltette a Delta alatt, a Memfis-szel (=Ménfő) szemben lévő Szakkarában Kr. e. 2686 táján. Visszafelé olvasva a jelentése. S a k a ra = A r a k á s. Mit látunk e területen? Kőrakásokat. Szakkara egyiptomi falu Gíza (Gi - za=Ig-az?) tartományban, Kairótól 30 km-re. Itt található az ókori Egyiptom egyik fővárosának, Memphisznek (Ménfőnek) legősibb temetője, 7 km hosszú (görögös névvel) nekropolisza. jelentése: „a halottak városa”.

 

dzsozer-farao.jpg

Dzs+óz+er fá+raó = Az ŐS+ÚR Fő+Ra = Az Ős+úR Fő+úR

 Katt az aláhúzottra: Ősúr fáraó hieroglifáit mutatom be magyar nyelven.

Most, hogy tisztáztuk a magyar nevű Ősúr uralkodó magyarul jól érthető nevét, nézzük mi a piramis-szó.

 

A piramis szó

 

Mivel a piramisnak mind az öt ismert neve:

peremes,

meredek,

nagyúr széke,

nagyúr kertje és

meredek csoda érthető magyarul, ezért bőségesen bizonyított dolognak vehetjük, hogy a szóban forgó csoda - magyar csoda volt.

Aki nem hiszi, olvassa tovább a bizonyítékokat:

nem magyar nyelvű kutatók munkáiból származnak a következő részletek, merlyekben leírják amit olvasnak, de fogalmuk sincs róla mit jelent, így a szerintük betűzött alakot ismertetik.

OLVASSÁK VELEM! ( szerk)

 

A TEMETKEZÉSI HELYEKRŐL

Piramis volt az egyiptomi királyok ünnepélyes temetkezési helye. (Vagy valami más?)

 A legelsőt a III. dinasztia: Az Ősúr (ZOSER= Dzsózer ként ismert) királya emeltette a Delta alatt, a Memfis-szel (=Ménfő) szemben lévő Szakkarában ( Sak-ar-a visszafele olvasva " a ra-kas = a rakás) Kr. e. 2686 táján.

 

Sokat foglalkoztak a szakértők azzal, vajon a piramis szó egyiptomi nyelv szava-e, és ha igen, mi tulajdonképpeni értelme. Mivel a rejtélyt nem tudták megoldani, a szót átutalták a görög nyelv szótárába.

E nagylelkűség nem indokolt, hiszen a szó etimológiáját a görögben sem találták meg, azon felül a görögök a piramissal csak kétezer évvel felépítése után ismerkedtek meg.

 

Egyébként is szinte a lehetetlenséggel határos, hogy a Nílus völgy magyar népe, amely valósággal tobzódott nevek adásában, ne maga talált volna nevet olyan eredeti alkotásának megjelölésére, amit már annak idején is a világ hét csodája között emlegettek.

Megfigyelhettük, hogy amidőn Nílus völgyében élő őseink neveket alkottak, a dolgokat feltűnő sajátságaikról vagy rendeltetésükről keresztelték el.

 

 Így alkották meg az Égiek, Fentiek, Nagyurak, Óriások nevét, a nap(isten) Útúr, Székúr nevét és így mondották "az ami a körmöt eszi" (féreg), "az ami a szobákat beköti" (oszlop). Azt is tudjuk, hogy egy-egy dolognak vagy személynek több nevet is adtak, a szerint, milyen vonatkozásban gondoltak rá.  

 

Ha már most ismerjük a régiek szóalkotási módját, előre várhatjuk, hogy a piramisnak is több nevet adtak, a szemükben, legjobban feltűnő sajátságainak megfelelően. Amikor a piramis az egyiptomi színen először megjelent, még a mezopotámiai naptemplomhoz hasonlított. Emeletei egymás fölött egyre kisebb és kisebb alapú négyszögön emelkedtek, aminek következtében minden szinten egy körbefutó perem keletkezett. Ez volt az első piramis. Mintegy száz esztendővel utóbb, az építmény alakja megváltozott; ezután is négyszögletes alapon emelték ugyan, de többé nem peremesen, hanem háromszög alakú hatalmas oldallapok képzésével.

 

Mivel a legrégibb piramisnak ilyen peremes kiképzése volt és az épület meredeken emelkedett, e két legjellemzőbb sajátsága miatt arra gondoltunk, hogy a piramis szó voltaképpen ,peremes'. Az egyiptomi nyelvben az újabb kutatók a PEREMUS szót meg is találták, méghozzá egy mértankönyvben, azzal a hozzáadott magyarázattal "az ami felfelé megy" (Edwards I. E. S.: The pyramids of Egypt London, 1955. 231.old.).

 

Ugyanez a perem szó a finnugor nyelvekben is megvan, ahol a Balti tenger peremvidékén lakó, ma már kihalt magyar eredetű népet lakóhelyéről peremi, permi népnek nevezték. Ezekre a körülményekre való tekintettel mi a ,piramis' eredetét a ,peremes' szóra vezetjük vissza.

 

 Ezt a peremes piramist az egyiptomi magyarok két egymásnak háttal fordított lépcsővel és eléje írt M és R hieroglifikus jellel írták. E három írásjelet a tudósok eddig még nem tudták hangzósítani s belőle ugyanezen épület második nevét kiolvasni, ezért csak így írták át ábécére "M(e)R", az utána rajzolt lépcsőt pedig értelemmeghatározónak véve elhagyták, nem téve hozzá a MER részleghez (Edwards I. E. S.: The pyramids of Egypt London, 1955. 231-236. old.). Ha a szóban forgó két mássalhangzót szótagosan olvassuk: Me-Re, akkor a lépcső aligha jelenthet mást, mint a szóból hiányzó TEK (dek) részleget. A lépcső fokai valóban az egyiptomi T jelekből összerakott figurának tűnnek fel, tehát több Té, többesben "Ték": Így az írásjelek elemzéséből megkaptuk Me-Re-Tek: ~Meredek~ szót.

 

Az egyiptomi királyok (temetkezőhelyét?) a "peremes" és "meredek" neveken kívül más megjelölésekkel is illették.

 

 Az építmény ugyanis távolabbról nézve azt a benyomást keltette, mintha valami hatalmas ülő alkalmatosság volna. Ezért egész természetesen isten székének fogtak fel s ennek megfelelően NETER SEKH: Nagyúr székének is nevezték (Edwards I. E. S.: The pyramids of Egypt London, 1955.  109.old).

 

Az arabok ma is ezt a fogalmat alkalmazzák rá és a maguk nyelvén padnak, széknek mondják. A kerítéssel körülvett egész piramiskomplexumot a régiek a temető jelentésű NETER KHERT: Nagyúr kert kifejezéssel illették (Budge E. A. Wallis: The Book of the Dead. London, 1956. 41. old; 37 Clark R. T. Rundle: Myth and symbol in ancient egypt. london, 1959. 120.old.).

 

A csúcsos piramis nevének írása az említett meredek szó három hieroglifikus jelével történt, amihez azonban még egy negyedik jelet is illesztettek: a csúcsos piramis egyik háromszögét talapzatával együtt. A háromszög talapzat nélkül csak egy hegyesszög s ennek hieroglifikus jelentése az S (TS, CS) hang, a 'talapzaté pedig a TA (da) szótag. E szerint a csúcsos piramis teljes neve: „Meredek csoda." Ez meg is felel a más forrásból származó híreknek, amelyek szerint a világ hét csodájának egyike éppen az egyiptomi piramis volt.

 

Mivel a piramisnak mind az öt ismert neve:

 peremes,

 meredek,

 nagyúr széke,

 nagyúr kertje és

meredek csoda érthető magyarul, ezért bőségesen bizonyított dolognak vehetjük, hogy a szóban forgó csoda - magyar csoda volt.

A piramisok belsejében a csodálatos dolgok hosszú sorát fedezték fel a régészek. Többek között találtak ott falakra rajzolt színes képeket, amelyek emberalakok, fegyverek, járművek és mértani figurák sokaságát ábrázolják. Ma már tudják, hogy ezek tulajdonképpen felnagyított hieroglifikus jelek és a halott életére vonatkozó feljegyzéseket tartalmaznak (Egyptian Wall paintingtruefalsefalses from tombs and temples. New York, 1962. 5.old.). /Sosem találtak halott királyokat - szerk./

 

 

 Az a szokás, hogy a piramisok és a királysírok belső falait feliratokkal lássák el, igen régi és az egykorúak maguk is említik. Az egyik I. dinasztia idejéből eredő irat erre nézve tudatja velünk, hogy az Istentől eredt magyar népek kazamatáikban képbetűket vakargatnak. Szokás a halott honát beszentelni.

( Egypt. (L) Enccyclopédie par Limage. Paris, 1930. )

 

 Pálos Pilis és a pilisi piramisok (katt).

Piramisok a Pilisben? (katt).

A piramisok (katt).

Filmajánló: katt Pilisi piramisok 1 rész.

Filmajánló: katt. Mi van a Pilisben?

Filmajánló: katt. Pilis titkai.

 

(Felhasznált irodalom: Dr. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete, és a Magyarságtudományi Intézet szabadon bemutatható és felhasználható művei, képek forrása internet szabadon bemutatható képei.)

2011-szept.-15.

Katt az aláhúzottra: Érdekes írás egy magyar matematika könyben a piramisokról.

Egy idézet a könyvből: "... nem kellett a Pitagórász tétel,...a bizonyításhoz sem aritmetika, sem algebra, sem eukleidészi szintű geometria tudás nem kellett..."

2012-ben indult: saját fordításaim honlapja: Egyiptomi hieroglifák magyar nyelven. (katt).

2012-12-15.