Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


125,Mi történik a halál után? 2 Mennyország

Milyen élet következett a magyarrá válás, vagyis az üdvözülés után?

A halott lelke felvitetett Mén-úr székébe- (ebből ered Mennyország szavunk) és ott Magyar Isten kormányzótársává lett. Ő is kapott az égi birodalomban egy széket (trónust), egy szekeret, egy ágyat meg egy csónakot evezővel és ezen túl, ezekben a kényelmes alkalmatosságokban elhelyezkedve kísérhette Napurat utazásaiban, mesterével kocsikázhatott az égboltozat fényes útján nappal és vele hajókázhatott a földalatti vizeken éjjel, mindig kivilágításban, mert a Nap társaságában őrök világosság fényeskedett felette. Színről-színre láthatta az Istent és új élete örök élet lett.  Földi rokonai is úgy beszéltek róla, mint szentről és Isten társává, jó úrrá, magyarrá válásának jeléül fején az istenség Úr karikája tündökölt. Ma is ez a szentek ábrázolásának módja.

A szent könyvek feljegyzései szerint az első Nílus-völgyi ember, aki szentté, vagyis Magyarrá lett, a független Észak-Egyiptom utolsó királya, Ősúr (OSIRIS) volt.

Magyarrá lett azután Pap-úr (az egyiptológusok Pepi királya) is, aki "kapott egy evezőt meg egy széket, helyet foglalt a hajóban. . , és hajózta az Urat (Napot) nyugat felé" (Edwards: The pyramids of Egypt London, 1955. 31). Ez a kiváltság később az Őshaza minden lakójára kiterjedt és halála után minden tisztességes ember szentté lett s felvehette a Magyar nevet (Egypt l. Encyclopédie par l immage Paris, 1930. 11sk). Ugyanilyen volt a fejlődés Mezopotámiában, ahol az istennel való azonosulás a halál után kezdetben szintén a királyokra korlátozódott.

 The ass is a well known symbol of the Sun-god... Ass is one of the names of the Sun-god (Budge:The Book... 344.old). Az istennevek írásának és jelvényeinek ismerete nagyon fontos és komoly dolog volt. Amikor a halott lelke külön ítéletre megjelent Isten trónusa előtt, teológiából is levizsgáztatták. Egy ilyen vizsga alkalmával arra a kérdésre, tudja-e hogy ki a szamár, a beteg így felelt: A szamár a Szemúr. (Ass is the Sun God Ra, Budge: The Book of the Dead, London, 1956. 171 és 233).

 (De az egér =az Ég ura. a szekér= a Szék ura, stb.)

 A macska szimbólumot különösen Bubastis városban alkalmazták (Egyptian mythology. New York. 104), ahol bizonyos ünnepeken macska (MASKA) öltözetben parádéztak az emberek (RA). Ebből lett a ,maskara' szó.

Mindazokon a területeken, ahova az őshazai magyar fajta katasztrófája után szétáradt, a köpésnek áldással való összefüggése e mai napig megmaradt. Ez a szokás egyebek között szintén kalauzul szolgálhat történetük nyomozására. Az afrikai Nagy tavak körül élő népeknél, jelesül a MASAI nevű népnél a köpés a legnagyobb jó szándékot és a legszívélyesebb jókívánságot fejezi ki. Köpés helyettesíti az ünnepek alkalmával szokásos üdvözletet és bölcsebb itt a kisasszonyt leköpni, mint megcsókolni. Köpni kell, amikor az ember összetalálkozik valakivel és ugyanezt kell tenni. amikor tőle elbúcsúzik. Az alkut ugyanezen a módon kell megpecsételni (Budge A. Wallis The Book of the Dead. The hieroglyphic transcript of the papyrus of Ani, the translation into english and an introduction. New York, 1958. római 155). - A franciáknál is fennáll a szokás és mindenki tudja, mit jelent a "jurer-cracher" kifejezés. Nálunk, magyarnak maradt magyaroknál is szokásban van, hogy alku megkötése alkalmával Képurat hívják tanúul, beleköpve a marokba s aztán- kezet rá- De a teremtéssel is összefügg ez a kifejezés minálunk, hiszen sokszor mondjuk valakire: -Kiköpött apja-, vagyis szakasztott mása apjának.

Később pedig korától függetlenül már mindenki életében Magyar lett. Így lett ez a név, eredetileg a napisten neve, népnévvé, minden magyarok összefoglaló fajtabeli megnevezésévé. Megszoktuk, természetesen rossz fordításokból, hogy napistent írunk, pedig már írtam, a Nap az égi utas, világító úr, a Nap isten képe, tehát nem Isten.

A boldogult magyar - BÓDOG a BETEG szónak második olvasása Istennel társulva, kényelmes életet folytatott a másvilágon. 

Úgy látszik, nem is kellett neki az Istent minduntalan kísérgetni az égboltozaton és alvilágon tett napi utazása közben. Egy másik elképzelés szerint ugyanis a "magyarok" odafenn ARJA TAPORokban: "Árja táborokban", olyan Paradicsom-félében éltek. Az első számú táborról a hieroglifák többek között ezt mondják: (1. sor ) "Árja Tábor-ban turáni ősök szunyókálnak és széküket tirannusok őrzik. Árja tudósítók óránként csónakkal (2. sor) idejönnek, megetetik urukat. Óránként is meg éjszaka is más helyen evez ő. Jól eszik kegyelmetek (?)" (50) Ismét más elképzelés szerint a mennyországi élet azonos volt a földi élettel és mezőgazdasági tevékenykedésből állott.

Talán úgy kell elképzelnünk, hogy az Isten társaságába a királyok jutottak, az árja táborokba a nagyurak meg a papok, az egyszerűbb embereket pedig a mezőgazdaságban helyezték el. Az utóbbi helyre került magyarok tavasszal szántottak-vetettek, nyáron arattak, ősszel vadásztak, gondoskodtak az állatok szaporodásáról, de nem hiányoztak nekik a nők sem (birtokképek: Book of the Dead:. római 67 sk, 325, 329). Az egyik boldogult magyarról a hieroglifák azt mondják, hogy Na-Ha-Ra-K Ke-R-TAI-T SO-PE-RI: "Nagyurak kertjeit söpri " (hieroglifák: Budge:.Book of the Dead... római 134). Egy másik kép szerint (Egyptian wall paintings..New york, 1962. 10.old.) a magyar állatokkal foglalatoskodik.

Ügyködését négy jelenetben látjuk, mindegyikhez írás csatlakozik, amit így olvasunk:
1, kép: A mén a tehenet kiköti, aztán ba. . . atja  (ma nem illő kiírni)

2. Bika. Tehenek jó nagyura az. Szénát tehenek ettek. 
3. Urát megrúgta (mondja az egyik tehén). Ostorát kéne elszednünk (válaszol a másik).
 4. A hátamra nézett (szól az a tehén, amelyik hátán gyanús kaparások vannak. Erre válaszol az, amelyik szemét sandán oldalra veti, fejét is arra fordítva:) Ma a mén b ... ta. (Nem szokás a mai korban kiírni a szaporulat ősi szavát(51))

De mi történt azzal, akinek sok mulasztása volt földi életében és a mázsán könnyűnek találtatott?

(Felhasznált irodalom: Dr. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete, és a Magyarságtudományi Intézet szabadon bemutatható és felhasználható művei, képek forrása internet szabadon bemutatható képei.)

Ha az ember földi életében jó volt, elnyerte méltó jutalmát: megkapta a magyar nevet és bebocsátást nyert a mennyek országába; ha pedig rossz volt, megkapta büntetését; ment a pokolba.  Az ősmagyar hitvilágban jelent meg először az a tétel is, hogy az embernek örök életű lelke van és hogy a test sem enyészik el végleg, hanem lesz feltámadás, amikor is a halott poraiból emberi alakjában újra életre kel.

Dr. Baráth Tibor Írja:

Az a sok magyar szó, ami vizsgálatunk során lépten-nyomon tömegesen elénk bukkant, csalhatatlan bizonyíték, hogy a vallást az ősmagyar népek találták ki, az ókori tudományos fogalmaiknak megfelelően, tehát ők azok, akik az emberi nemet ezzel a hallatlanul nagy léptékű tényezővel, a társadalom és állam tartóoszlopával megajándékozták.

Az sem kerülheti el figyelmünket, hogy az általuk megfogalmazott hittételeket az elsőtől az utolsóig átvette a kereszténység, amelynek központi alakjaként azt a Jézust tiszteljük, aki tanuló éveit éppen Egyiptomban, a magyar népek legszebb keleti országában töltötte, és akire úgy emlékeztek, - MATAR-IOSra: Magyar jósra. Az összefüggések szédítő látványt tárnak elénk: kiderül, hogy a kereszténység az ókori (pogány?) magyar világ egyenes folytatása, minden lényegében a magyar szellem világraszóló alkotása.

(Ezt a megállapítást, hogy Jézus magyar volt, vagyis magyar volt-e?  Most nem vizsgáljuk és nem tárgyaljuk. -szerk-)

(Felhasznált irodalom: Dr. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete, és a Magyarságtudományi Intézet szabadon bemutatható és felhasználható művei, képek forrása internet szabadon bemutatható képei.)

2011-szept.-17.