Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


129,Mezopotámiai magyar nyelvemlékeink 4 Gudea, Lagas királya

4. Egy képírással írt királyi cím.
Befelezésül elolvassuk Gudea lagasi király (Kr. e. 2225-től) szobrának üzenetét. A szobor, korának megfelelően, már nem mezítelen, hanem fel van öltöztetve, azaz többféle írásjelből tevődik össze.

 A szobor arca talán valóban az élő embert ábrázolja, mert azon minden szokatlanul szabályos és arányos. Annyi biztos tehát, hogy az arc részleteit nem kell olvasnunk, hanem az egész fejet a szokásos UR/AR értelemben kell vennünk.

 

gudea-lagas-ulo.jpg

 

 De nem méretarányos a test többi része.

 Az alak fején kerek kalap van, az UR szimbóluma.

Ezután következik a fej UR/AR, illetőleg UL/AL (R / L) hangcsoportja, majd

összekulcsolt két nagy keze KET.ek,

a figura széken ül SZEKEN és szoknyája alól kilátszik a lába ABA.

 

Ha ezeket a kiemelt hangcsoportokat szavakká alakítjuk és ábécével átírjuk, magyar üzenetet kapunk: UR-AL-KETik SZéKEN-ABA: Uralkodik szék-honában.

 

- Hogy valóban székhonában olvasandó, azt a terebélyes szoknya is sugalmazza, amely összecseng a széken szóval. Az olvasás eredménye megfelel a ténynek: Gudea uralkodó volt, és mint a mezopotámiai uralkodókat általában, őt is összekulcsolt kezekkel ábrázolták.

 

Hogy ezekkel a tiszta képírással írt keleti szövegekkel, a női és férfi figurákkal, meg a madarakkal ennyire részletesen foglalkoztunk, főleg azért tettük, mert ugyanilyen írott emlékekkel fogjuk nyomozni az őshazából legkorábban elvándorolt magyar néprészeket útvonalukon. Ilyen képírásos emlékeket ugyanis, különösen Vénuszokat és férfi párjukat utóbb egyfelől az Égei-szigeteken, (Cikládokon, Kréta szigetén) és a Balkán-félszigeten, másfelől a Kaukázus vidékén és Szcítiában, valamint e két útvonal folytatásában, a Duna-medencében, továbbá Ausztriában és Dél-Európa egyes vidékein is találtak.

 

 Ezek a leletek tehát a magyarul beszélő és író emberfajta Őshazából való elvándorlásának útjelző bizonyítékai. Könyvünk megfelelő helyén e roppant fontos magyar okmányokat meg fogjuk szólaltatni. Több szemet és orrot ábrázoló Szemúr- Magúr lemezt azonban már bemutattam; az a hun idők emlékanyagából ered. E honlap elején visszakereshetők.

 

Visszapillantva az előadottakra, láthatjuk, hogy a rovásjelekkel, hieroglifákkal, ékjelekkel és tiszta képírással írt keleti magyar nyelvemlékek az időszámításunkat megelőző első négyezer esztendőt bőségesen szegélyezik.

 

 

Ezek a nyelvemlékek a mi tudományos tételünkhöz perdöntő bizonyítékok, mert rájuk hivatkozva most már határozottan állíthatjuk;

 

 hogy a magyarul beszélő népek őshazája (a vízözön után - a szerk-)  a Régi Kelet volt, az a földrész, ahol három világtáj, Afrika, Ázsia és Európa érintkezik egymással és ahol az emberiség első magas kultúrája megszületett.

 

A magyar őstörténet alapvető kérdése, az őshaza földrajzi elhelyezkedése eszerint teljesen tisztázott dolognak tekinthető.

 

Felhasznált irodalom: Dr. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete, és a Magyarságtudományi Intézet szabadon bemutatható és felhasználható művei, képek forrása internet szabadon bemutatható képei.)

 A mai kutatások bizonyítják, az őshazánk a Kárpát-medence, innen indult ki a népfelesleg, világszerte elvitte a magas kultúrát, alapított a vizek mellett őshazákat, és mikor az elsivatagodás felgyorsult, az idők viharai elől a Kárpát-medencébe költöztek vissza a népirtások túlélői. A helyben maradtak a beköltözőkkel, hódítókkal keveredve új népeket hoztak létre.

2011-szept.-19.

Filmajánló:

Gudea király egy másik szobrát  is bemutatja az alábbi filmben: Olvasatát a 20. perc körül találják.

"Gudea a papkirály aki a szeretet vallását hozta be. Mondja a szöveg: megtörte a kenyeret és adta az ő híveinek, hogy egyétek a kenyeret, mert ebben az Isten lakozik. Adta a tiszta vizet, hogy igyátok, ez az élet vize ad nektek életet..."

 

gudea-lagas-allo.jpg

Egy másik előadás, amit a mai művelt magyarnak illik ismernie, ha hívő, ha nem:

 

 

Ajánló: 

Sumerológia - magyar előidők, őstörténet - ékírás

Idézetek a cikkből:

"Mezopotámia-szerte az Urukban feltárt I-XVII. települési réteg alapján határozták meg az egyes műveltségek időrendjét. A sumir nép harmadik összetevőjének tárgyi emlékei elsőként a Jemdet-Nasr dombból kerültek elő, és megegyeztek az Uruk IV-III. réteg leleteivel. A szakirodalom a többi kortól megkülönböztetendő, e rétegre a „Jemdet-Nasr műveltség” elnevezést alkalmazza,.."

"...Torma Zsófia észrevételét kikerülve a XX. sz. ötvenes éveiben a vándorlást még fordítottnak, Mezopotámia → Balkán irányába gondolták, mondván a Kr.e. IV. évezred közepétől kezdődően bevándorlások történtek Elő-Ázsiából a Balkán északi vidékeire, Erdélybe és a Tisza mentére.[6] Tehát a Vinča-Tordos kultúra írásjelei egyértelműen sumir eredetűek, s Mezopotámiából a IV. évezed közepétől kiinduló vándorlásokkal vannak összefüggésben."

"...A tatárlaka-i táblákat Kr.e. 5000-re, mintegy 1000 évvel régebbinek datálták, az Uruk-kor végéről és a Jemdet Nasr kor elejéről származó korai mezopotámiai írásos emlékeknél..."