Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


137,Egyiptomi magyar nyelvemlék 24 Magyar királycímek folytatása

Egyiptomi magyar királycímek folytatása...

 

A VI. dinasztia írástudó papkirályát, akinek emlékét rengeteg felirat hirdeti, egy alkalommal így említik hieroglifái (Brodrick: A concise dictionary of Egyptian archeology London, 1922. 127.old):

 eP-aP I-Ró UR, MER I-R: ~E pap író úr, mert ír.~

 

pepi-farao.jpg

 

Pepi = Pap(i) fáraó

 

A XI. dinasztia egyik királya nagyon hangsúlyozta, hogy egész Egyiptomot uralja. Hieroglifái (Brodrick: A concise dictionary of Egyptian archeology London, 1922. 101.old) szerint:

Egész Égitában király, mind a két Ta-ban úr.

 

Egy másik kartuson ezt olvassuk:

Ramás király, nagy akaratú úr.

 

ramses-2-hieroglifakkal.jpg

 

 Ismét másutt, egy nyerseségéről hírhedt királyról így emlékeznek meg a hieroglifák (Brodrick: A concise dictionary of Egyptian archeology London, 1922. 111.old):

Nyakas úr, Úr, nem ember.

menkaura---menko-ura.jpg

Menkaura fáraó= Mén-kő (ország) ura.

 

neb-ka-ra.jpg

Nebkara = Napkirály.

 

 

ptah2.jpg

Ptah fáraó = Apátok a fő úr.

 

mennefer2.jpg

Mennefer fáraó = Mén-nagy úr.

 

 

 

 

 

 Egyiptom utolsó nemzeti királya, aki Ménfőben = Memfiszben mágiával foglalkozott, s aki a perzsáktól Pelusiumnál döntő vereséget szenvedett s azután Núbiába emigrált, a feliratokon (Brodrick: A concise dictionary of Egyptian archeology London, 1922. 109.old.) úgy szerepel,

 mint: N-UAT-aKH-aT éNEK-LO Fa-Ra: - Nótákat éneklő főúr (fáraó).

 

Csodálatos dolog, hogy e tengernyi magyar értelmű királynév és királycím ellenére, amelyeket nyelvészeink a forgalomban lévő ókori történeti kézikönyvekben legalább ötven esztendő óta láthattak, nem ébresztette fel bennük a gyanút, hogy a magyarságnak és a magyar nyelvnek eredetét nem Szibériában kell keresni, hanem a Régi Keleten, különösen a Nílus völgyében. Hol lenne már a magyar őstörténet kutatása, ha egy kicsit többet olvastak volna és használták volna képességeiket? Akkor nem kellett volna arra várnunk, hogy egy histórikus nyelvésszé képezze ki magát.

 

A király névvel kapcsolatban helyénvaló jegyzetet írni:

 A szónak összetevő elemei: KARA ÉLŐ, a mai magyar nyelvben is használatos szavak, az etimológia tehát egészen világos.

Éppen e tény miatt helytelenítenünk kell a finnugor nyelvészek véleményét, akik e fontos szavunkat is a szlávból kölcsönzött szónak minősítik. Mindjárt hozzá is fűzik a kommentárt: íme, a bizonyíték, hogy az Árpád vezérrel bejövő magyarok nélkülözték az államvezetés fogalmait, s mindezeket a szlávoktól tanulták el. A király és napkirály kifejezések tömeges előfordulása az Őshaza területén, évezredekkel a szláv nyelvek kialakulása előtt, azt bizonyítja, hogy a finnugor tudósok megállapításának éppen az ellenkezője igaz.

Tehát megfordítva kell a dolgot elképzelni: az első magyar néphullámok az Őshazából a Kárpát-medencébe már a Jézus születése előtt sok-ezer évvel, beérkeztek (olv.: a nagyszentmiklósi kincsek leleteinél írtam róla) és a jóval később, utánuk betelepülő szláv népek a politikai, vallási és technikai kifejezéseket tőlük vették kölcsön, mert ez ő nyelvükben a vonatkozó fogalmak hiányoztak és számukra az államvezetés új dolog volt.

 Mi tanítottuk meg őket e művelődési elemekre. De mivel a szlávok szájtartása hangképzés közben olyan, hogy szótagos kiejtésre kevésbé alkalmas, különösen a szavak elején, ezért az eredeti magyar szavakból kihagyták a magánhangzók egy részét és az eltanult szavakat csonkított alakban iktatták nyelvükbe.

Náluk a magyar Kerálból, Királyból "kral" lett, éppen úgy,

 mint a magyar Nádorból, Nagyúrból "nadur".

Tovább is mehetünk, mert a latin Kaesar, Caesar és a német Kaiser szintén magyar szavak, a Kő~Ős~Úr elemekből, és ez is használatos volt a Őshazában.

 Szíria egyik királyának nevét, aki a magyar időkben uralkodott, a nem magyar tudósok is QAU-IS-ARU alakban írják át. Királynak, Nádornak, Császárnak a nem-magyar nyelvekben nincs etimológiájuk, azok családtalanul szerepelnek szótárukban, a szavak ott egyszerűen csak vannak.

2011-09-22

Felhasznált irodalom: Dr. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete, és a Magyarságtudományi Intézet szabadon bemutatható és felhasználható művei, képek forrása internet szabadon bemutatható képei.)

2011-szept.-22.