Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


138,Egyiptomi magyar nyelvemlék 25 Székely, Csaba és Huni fáraó

Egyiptom 3. magyar uralkodócsaládja emlékei Tomory Zsuzsa kutatásai alapján

Tomory Zsuzsa:

 EGYIPTOM HÁROM KIRÁLYA

(Az aláhúzott szövegsorra kattintva másik honlapra lép, ahol a bizonyítékokat elolvashatja.)

Kr. e: 2649-2643 Sechemchet = Székely vagy Székem-hét (azaz Hét-szék ura) fáraó

.

Másik bizonyíték, kattintson ide.

egyiptom-3-grabbeigaben_sechemchet.jpg

 

(Hét szék ura leleteiből)

 

(Az aláhúzott szövegsorra kattintva másik honlapra lép, ahol a bizonyítékokat elolvashatja.) 

Kr. e. 2643-2637 Chaba = Csaba fáraó

 

egyiptom-3-csaba-peremese.jpg

 

(Csaba fáraó piramisa=peremese)

(Az aláhúzott szövegsorra kattintva másik honlapra lép, ahol a bizonyítékokat elolvashatja.)

Kr. e. 2637-2613 Huni néven is magyar fáraó családja és leszármazottai uralkodtak.

Másik bizonyítékhoz kattintson ide.

 

egyiptom-3--huni-statuehead_brooklynmuseum.png

 

(Huni fő úr = fáraó szobra)

Az alábbiakban a Professzornőtől származik a következő írás:

Tomory Zsuzsa:

 EGYIPTOM HÁROM KIRÁLYA

Gróf Széchényi Ágost, az Árpád Akadémia (USA) aranyéremmel kitüntetett történésze 2000 február 28.-án kelt levelében továbbította Peter A. Clayton: Die Pharaonen című, német nyelven írt tanulmányának másolatát. Széchenyi Ágost kísérő sorai a következők: “…Amint a mellékletből láthatja, mi hunok már a II. egyiptomi Pháraó-dinasztiát alkottuk. – A IV. dinasztia nőági folytatás.

2500 Kr. előtt (kb.) Gilgames Uruk királya hadat viselt -- hőskölteményének tanulsága szerint -- “HUN-BABA” ellen a libanoni cédrusokért, aki ÁRPÁD városállam fejedelme kellett, hogy legyen. Ez az Árpád a mai Szíriában volt…”

A cikk 3. dinasztiával foglalkozó része a következő fáraó nevek képírásos felsorolásával és uralkodási évszámaikkal, valamint Huni rózsagránitból faragott szobrának a képével kezdődik. A dinasztia uralkodói: Sechemchet Kr.e. 2649-1643, Csaba 2643-2637 és Huni 1637-2613-ig tartó uralkodási idővel. A kis táblázatban a cikk írója e nevek “Horus név”-ként említett értelmét is hozza. Sechemchet = hatalmas termetű, Csaba = a lélek fénye (die Seele erscheint), s Huni = a szétzúzó. E három név magyar értelmezése külön tanulmány tárgya. Bevezetőben megemlítem, hogy Sechemchet nevének első szótagja a szik, Szikúr, szikár székely népnévvel azonos hangcsoporthoz fűzhető, Csaba neve Magyar Adorján tolmácsolásában Üstökös Csillag - jelentésű, tehát fénnyel kapcsolatos szó, Huni nevében a hunok ék-jelképét (kun, kan) ismeri fel a magyarul nem beszélő tudós.

Egy, a Wadi Magharában talált dombormű két királyt ábrázol. Az egyik Sechemchet. Két ember viszi előtte a magas fehér koronát; előttük a király nevének felirata. A középső alakként ábrázolt király piros koronát visel. A cikk írója megemlíti, hogy 1951-ig a régészet semmit sem tudott Djoser után következő uralkodókról, s ez a Magharában talált, névfelirattal is ellátott dombormű kezd fényt vetni az utána következők nevére. Manetho meg sem említi – folytatja a cikk – a 3. dinasztia hat királyát annak dacára, hogy uralkodásuk össz-ideje 157 évet tesz ki. A nyugati szakembereknek máig csak három királyról van biztos tudomásuk, összesen 36 év uralkodási idővel.

“Sechemchet-el kapcsolatos ismereteink látványos módon bővültek, mikor egy Zakaria Goneim nevű régész 1951-ben megtalálta Saqqaránál a befejezetlen lépcsős piramisát. A 3. dinasztiával kapcsolatos ismeretek majdnem teljes hiánya késztette Goneim régészt a vidék tüzetes átvizsgálására. Ezek során egy addig természetes dombnak vélt emelkedésre figyelt fel. Közelebbi vizsgálat gránit, alabástrom, s mészkő maradványokat hozott a felszínre, ami elárulta a domb mesterségesen képezett eredetét. A feltárt 8.20 méter magas fal szikla - alapokon nyugszik. Az egész terület 518m. hosszú és 183 m. széles. Az épület e része a peremes épület alapját képezi. Kivitelezése hasonlít Djoser épületének kiképzéséhez. Sechemchet minden valószínűség szerint az építkezés befejezése előtt halt meg, s ezért maradtak félbe a munkálatok. Az alapozási munkákat figyelembe véve, befejezett peremese Djoser épületénél 4.90 méterrel magasabb lett volna.

Az épület északi részén egy sziklába vágott, a földalatti sírhoz vezető bejárat látható. A sírban 21 arany karkötőt, egy aranyedényt, egy igen értékes, kagyló alakú tárgyat találtak, ami egy mára már elporladt faszekrénykében nyugodott. Ettől nem messze egy nagy dioritból készült kagyló feküdt.”

Mindezek közelében öt kicsiny, Sechemchet nevével ellátott agyag pecsét volt. E termen túl bukkantak a kutatók a befejezetlen, barlang-szerű halotti kamrára. Közepén állt az egy kőszálból képezett alabástrom koporsó. A sírkamrát szemmel láthatólag rablók nem háborgatták bepecsételése után.

A kőkoporsót 1954 júniusában szakemberek és újságok képviselői előtt nyitották ki. A koporsót bezáró anyag oly erősen kötötte a fedelet, hogy a kinyitás igen körülményes volt. A koporsó teljesen üres volt. Miután rablók közreműködése ez esetben nem állt fenn, az egyedüli magyarázat az, hogy a királyt a még eddig feltáratlan, számtalan körfolyosó egyikében helyezték örök nyugalomra.

A 3. uralkodóház tehát Saqqarát már nem használta temetkezési helyként. Sechemchet utóda Csaba saját peremes épületét Saujet el-Arjan-nál, Gize-től két kilométer távolságban, attól délre építette. Az építés módja nem a 2. uralkodóház építményeihez, hanem Sechemchet épületéhez hasonló. Az alapja egy mértanilag tökéletes derékszög;  a lépcsők téglával lettek kitöltve, az emelkedése 74 fok, - magassága 65 méter. Csaba nevét a temetkezési helyen és az ott talált edényekre piros tintával írták fel. Magát a helyet soha nem használták.

Huni volt a 3. királyság harmadik, s egyben utolsó királya. Sírját Meidumban, Kairótól kb. 80 km.-nyi távolságra, s attól délre építtette. Ő volt az első, aki peremesét négyszög alakúra építtette.

A középső királyság eddig Snofru épületének tartott Meidum-peremes csoportot mai meglátás szerint tehát Huni építtette. Főépületének bejárata észak felé néz, s a sírkamrához vezet. Maga az épület a cikk képszövege szerint világítótorony szerepét is játszotta. A többi épület sokkal alacsonyabb. Kelet felé egy mellék-peremes található, s egy termékeny völgybe vezető útnál több épület látható. Későbbi épületekben gyönyörű domborművek találhatók. A 17. számú, északkeleti irányú királysírban találták meg a keresett koporsót, mely az ó-királyság szokásait követve alabástromból készült. A Huni peremes északi és keleti udvarában talált két hercegi sírt a francia egyptológus, Auguste Mariette tárta fel 1871-ben. Az egyiptomi művészet legnagyobb kincsét találták itt: Meidum gyönyörű rajzú libáinak domborművét, Rahotep és Nofret szobrait. Az ó-királyság természetszeretete nyilvánul meg ezekben a rajzokban, s Nofret virágokat ábrázoló koronáján is.  Három pár liba gyönyörű rajzát Nefer-Maat és Atet sírjában találták.

Huni kb. 24 évig uralkodott, Kr.e.2613-ig, s vele végződött a 3. királyi család uralma. Uralkodása alatt ő vetette meg a későbbi egyiptomi építkezés és művészet alapjait – értesít a bennünket, magyarokat igen közelről érintő cikk.

A fenti cikkben elénk táruló, kétségtelen székely-magyar kapcsolatok további nyelvészeti, néprajzi és művészeti kutatást igényelnek.

A Magyarságtudományi Értesítőben megjelent ismertetőhöz összegezésként a következőket szeretném hozzáfűzni:

A három király neve hun és székely kapcsolatokat, sőt eredetet mutat: Sechemchet, Csaba és Huni.

A székelyek ősnyelvi és vallási szótárukat az Sz-K szócsoporton belül alkották. Ide tartoznak a részben fent említett szék, szik, szak, Szikúr, szikla, szekfű, zeg-zúg, szegfű szavak, melyek mind életfenntartásukkal kapcsolatos ősszavak.

Szikúr a székely életadó és azt fenntartó, közöttük székelő, szikecskéket életté nevelő Istene.

Szék a székely élettere, erőssége, szent hona. Az székely székek neve ősidőktől máig töretlen alakban és értelemmel él nyelvünkben. A székely-hun kapcsolat nyomán joggal merül fel annak a gondolata, hogy az egyiptomi épületeket őrző, hatalmas, székeken ülő királyok szobrai is székely népünk gondolatvilágát hordozva hirdetik: itt is voltak székely székek. Saqqara neve is székely kapcsolatú, s minden valószinűség szerint Szikúr nevével volt kapcsolatos, s valaha az ő városát jelentette.

Hegyek közötti székek sziklás, zeg-zugos tájának képét vándorlásai közben is lelkébe ágyazva vitte magával, s amennyire lehetséges volt, új letelepedési helyén maga köré varázsolta. Így építette sziklára zeg-zugos épületét, a lépcsős piramist elsőként Egyiptomban. E szikla - alapon nyugvó épület helyének kijelölője és magának az épületnek megálmodója Sechemchet maga is nevében viseli a szik, szék szótagot. Üzeneteiket kőszegekre (obeliszkekre) rótták.

A székelyek a hunoktól való származástudatukat évezredek során máig megőrizték. Maga a hun név a mag szó fordított alakja, s a magyar és hun népek vállalt sorsának ellenkező irányát jelzi. S most, az idő homályából előlépve a Szik szótaggal kezdődő 3. egyiptomi királycsalád alapítójának Horus nevét idegenek “hatalmas termetűnek” magyarázzák. Székely értelmezéssel Szikla ember volt.

Fia Csaba, a máig is féltő szeretettel övezett, csillagúton járó királyfi. Az ő Horus neveként “a lélek fénye” értelmezést adja az idegen tudós. Magyar Adorján értelmezésében Üstököst jelentett e név valaha, s Csaba királyfi neve, léte, máig is mint üstökös világítja meg a magyar eget és lelkeket.

Huni királyfi a hun-székely kapcsolat megtestesítője. Horus nevének idegen értelmezésben a “szétzúzó”. Maga a hun, kun név az ék szó bővült alakja, s jelképük a napsugár éltető, de néha romboló éke. Kan értelmezésében jelentése életadó. A székelyek fokosa is az ék “f”-es változata, mellyel ellenségeit mindenkoron szét tudta kergetni, ha kellett “zúzni”. Maga a fok is ékes, szegletes, zegzugos rajzú.

A székelyek kedves, legszebb virága a szegfű virág, melynek szirmai is apró ékecskék sorozata. Maga a virág a világ, a fény, az élet jelképe, tehát a szegfű maga is fény és életjelkép. Éppen ezért nem véletlen, hogy ősmagyar koronákból virág sarjad. E tényről Budaházi Éva középkori magyar énekgyűjteményében található, Szent Lászlóról szóló népdal a következőkben emlékezik meg:

 

“… Idvezlégy, kegyelmes Szent László király!

Magyarországnak édes oltalma!

Szent királyok között drágalátos gyöngy,

Csillagok közt fényességes csillag.

 

Fejedben kele a szent korona

Megbátoríta téged a szent lélek,

Kezdéd követni atyádnak életét,

Rózsákat szaggatál, koronádba füzéd…”

 

S virágos koronát találunk a székely utakon mindenütt hirdetve, hogy az élet védői, felemelői e világon.

 

Magyarságtudományi Értesítő 10. szám, 27. old.(a pontos dátum nem található). Az uralkodók évszámait körülbelül adták meg idegen nyelvű kufalseLight List Accent 3i/ptatók, ezért a magyar nyelven írt tanulmány évszámait használtam a cikk elején is.

egyiptom-3-magyar-uralkodoja.jpg

 

(Kép Tomory Zsuzsa írásának címlapjáról)

 A szövegben említett Rahotepről már korábban írtam, és képet is bemutattam,

Egyiptomi magyar nyelvemlék 3 és 4 menüpont a tartalomjegyzékben e honlapon.

Felhasznált irodalom: Magyarságtudományi Intézet szabadon bemutatható és felhasználható művei, képek forrása internet szabadon bemutatható képei.)

2011-10-23.