Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


161,Araxes = Öreg Sas munkája

4, Az Araxes = ÖREG SAS folyó

 

Az Araxes = ÖREG SAS folyó felső szakaszánál, Idgír helységben, egy roppant fontos régészeti leletet találtak: egy patkó alakú, három emberfejjel ékesített és írásjelekkel is ellátott tárgyat (képétt lejjebb mutatjuk be), amit a régészek tűzhelyhez hasonlítanak. Ugyanez a kerámia a vidéken több példányban is előkerült és az egész Araxes- völgyre jellemző darabnak bizonyult. Ideje a Kr. e. IV. évezred.

 Araxes másik honlapon, katt ide.

 

Nemsokára azután, a csiszolt kőkor vége felé, ugyanez a minta nyugaton, az Orontes folyó völgyében is előkerült, abban a völgyben, amit akkor még MEGARA völgynek (Magyarok völgye) neveztek. Aztán felbukkant a figura Szíriában és Kánaánban, majd a Kr. e. 19. században a Hetita Birodalom területén lévő Kültepében is, Hattus fővárostól 250 kilométerre Dél felé. Régészek e leletek földrajzi előfordulásait térképre vetítették és abból arra következtettek, hogy ez a figura egy és ugyanazon nép fokozatos szétterülésének tárgyi bizonyítéka. Ehhez mi azt is hozzáfűzzük, hogy mivel az ábrázolás mindig ugyanaz, mindig három személyt mutat, ezekkel az urakkal kapcsolatban valami nagyon fontos történeti emléket kívántak megörökíteni.

A kis tűzhelynek, az otthon szimbólumának, nem ok nélkül adtak ilyen alakot.

 

a-1-oreg-sas.jpg

 

Középső figurája ember alakú ugyan, de mégis egy öreg sas benyomását kelti, ami a patkó-formával, az összecsengés alapján ezt sugalmazza: ~Öreg sas pataka.~ Ez pedig pontosan annak a folyónak a neve, amit ma Araxes grafikával írnak! Ha ez az ismétlődő kerámia egy nép,  gyarmatosító tevékenységének szimbóluma, akkor annak ősi otthona, a kivándorlás kiindulópontja az Araxes völgye lehetett. A középső öreg sas talán az ősurat, a legrégibb királyt jelenti, a két szélén lévő fiatalabb sas pedig azokat a dinasztiaalapítókat, bizonyára az Öreg-sas fiait, akik Keletet illetve Nyugatot benépesítették és országokká szervezték.

 

A középső figura írásjeleit felülről lefelé haladó sorrendben így oldjuk fel:

 az emberi arc UR;

a kis karika az ágas között SZ;

az ág maga AG,

 a szorzójel eS;

 alatta újra S, SZ,

 többesben tehát ES.ek;

 azután három kidomborodó emlő EMLŐK.

 Ezeket az elemeket hangrendbe téve: UR-SZ-AG eS.ek EMLÉKE: Ország-ősök emléke.

 

A két oldalsó figurán az OR-SZ-ÁG jelei ismétlődnek, azután két szorzójel következik egymás alatt: eS.ek;

 bennük három S karika: eS.ek,

együtt: ~Ország-ősök ezek.

 

 Az emlék tehát valóban a szétvándorlás és új hazák alapításának okmánya és a nép eredettudatának megőrzésére szolgált. Hogy viszont ki lakott az Öreg sas völgyében, arra nézve egy további nyelvemlék ad felvilágosítást.

 

araxes-2.jpg

 

 Ezt az emléket ott találták, ahol a vízfolyás már nem patak, hanem bővizű folyó: (Úr-mén földön=) Arméniában, a régi Erman földön (Maspero: History. III. 152). A kép, álló helyzetben koronát viselő személyt, királyt mutat, akinek a személyazonosságát így írja: Árpád király Armeniben (= ÚR+MÉN+ben). 

 (Képét nem áll módomban bemutatni, de később lesz Árpádról bemutatható grafika.)

A mondat trónjeleit így olvastuk: a koronás személy UR, RA; bal fülére egy bot van rajzolva, de nem hosszú nyéllel, hanem csak úgy mint a rovás egyik P-je, mintegy útmutatásul, hogy az trónjelet nem ideografikusan botnak, hanem csak szókezdő hangjával, P-vel kell olvasnunk; nyomban utána következik a király jobb keze AD mozdulatban, amivel az eddig kibetűzött rész AR-P-AD. Ezután a figura bal karja következik a szokásos KARA értelemben; további feltűnő mozzanat, hogy a személy áll, ami a megelőző KARA befejező részét írja: ÁL, együtt KARA- Ál, vagyis Király. Végül a király jobb lába fejét abban a furcsa mozdulatban tartja, aminek hieroglifikus hangértéke ERMEN (Budge A Wallis: Egyptian languange...London, 1958.. 57 No. 62 és ugyanott 68 No. 17) viszont másik lábával szabályosan a BE szótagot írja: Ermenben, Armeniben értelemben.

A szöveg többi részét bizonytalanul olvassuk, ezért mellőzzük.

 

nagy-zab-folyo.jpg

 

 

Nagy - Zab folyó

 

Áttekintve a Régi Kelet felső részét annyit kétségtelenül megállapíthatunk, hogy annak vidékeit a Kaukázus völgyeiből, a csiszolt kőkor idején, az Araxes és Zab folyók mentén székelő ősi Árpád-dinasztia népesítette be.

 

Ennek eredménye a Tigris mentén húzódó –Kelet-hon~ és a Nílus völgyében kialakított -Est-hona- lett.

 

Az egész területet magyar nyelvű nép szállta meg, amelynek sok neve közül a letelepedésre utaló Honi lett a legelterjedtebb s ezért leggyakrabban ezen a néven szerepelt a történelem színpadán.

 

 

araxes-1.jpg

 

Araxes = Öreg Sas folyó

 

Mind ősi magyar - hun terület volt.

Felhasznált irodalom: Dr. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete, és a Magyarságtudományi Intézet szabadon bemutatható és felhasználható művei, képek forrása internet szabadon bemutatható képei.)

2011-10-30.