Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


170,Kánaán és Főnicia magyar lakossága

Kánaán és Főnicia magyar népe

 

4, Elköltözés a Földközi-tengerhez.

A szűknek bizonyult Punt területéről közvetlenül észak felé is ment egy raj, a Kr. e. IV, és III, évezred fordulóján, s ez a Földközi-tenger keleti partvidékén szállt meg. Az utasok itt is hajókon mentek, ameddig csak lehetett: a Vörös-tengeren felfelé az Akabai-öböl végállomásáig, Eiulathig, (Evilátig) s onnan tovább gyalogszerrel vagy szekeres járműveken. Ez az utazás egészen kis csoportokban történhetett és távolról sem keltett akkora feltűnést, mint a Mezopotámiába való bevándorlás és talán éppen azért maradt hátra olyan kevés írásbeli feljegyzés a folyamatról.

 

A gyarmatosítók a Földközi-tenger partvidékén két országot szerveztek, melyek Kánaán illetőleg Fönícia néven lettek ismertté.

 

Kánaán:

 az Akabai- öböl(Nálunk is van néhai cukorgyáráról híres Kaba település) végén lévő kikötőtől

 az (Egy? vagy Én+a+magyar) = AIN-MAGHAR nevű város irányában

a tenger partján lévő (Úr+fa)=RA-FA-ig húzott vonal felett terült el.

 Észak felé a Karmel hegy (magyarul jól érthető kar+mell szóból áll)

 lábánál futó KIS-HONT folyóig ért, befelé,

 a szárazföld felé pedig a GENESARET- tóig. (Magyarul is jól érthető: Gyenes+sár+rét.)

 

 Kánaán fölött következett Fönícia, egészen a Libanon hegy lábáig.

Területét (Bor+útja) = BER-UTA (ma Beirut) magasságában

a MAGORA=(Magyar) nevű folyó osztja ketté.

 

 A gyarmatosítók mindkét országban a termékenységi vallás követői voltak és istenükként Bált tisztelték. (Ma is a jó szórakozást farsangi+bálnak, iskola+bálnak, stb. nevezzük.)

 

Magukat ez Isten fiainak mondták, illetőleg ez Isten országából eredőknek: CANA-AN-I és KINA-HNI: Kan Honi kifejezéssel.

 

Egyes tudósok e nevet Núbia Khent- Hen nevével hozzák kapcsolatba.

 Az idegenek a jövevényeket eredő helyükre utaló szóval PUNTI néven nevezték Ezt utóbb sokféle alakban írták: Punti, Puni; Pani, Phoenik, Fenni, Fenik, Feniki. A név idővel csak a tengerpart mentében lakókra maradt használatban, akik a föniciaiak lettek, szemben a szárazföld beljebb eső részén megállapodottak nevével, akik, kánaániak maradtak.

 

 Noha a gyarmatosok két nemzetté lettek, nyelvben, szokásban és kultúrában nem váltak el egymástól. Ami őket megkülönböztette, főfoglalkozásuk volt.

 

 Akik a tenger mellékére kerültek, megőrizték hajós életformájukat és messze ágazó kereskedelemmel foglalkoztak.

 

A szárazföld felé lakók viszont bensőséges földművelést űztek, szorgalmas kezeikkel valóságos Paradicsommá változtatták országukat és azt "tejjel-mézzel folyó" országnak nevezték.

 

A kánaániak és föniciaiak déli eredetét sok mozzanat bizonyítja.

 

 Írásuk a rovás- vagy geometrikus-írás maradt, mint eredő helyükön, a Vörös- tenger környékén is volt, eltérőleg, a környezetükben alkalmazott képírástól. Országukban és annak szomszédságában több olyan földrajzi nevet találunk, amelyek korábbi lakóhelyeiken is előfordulnak.

 A SUEZ,

KURA,

 IORA és

 HABUR folyók neve például sajátságosan idézi :

Fehér Nílus SUE,

KURU,

JUR és

HABI mellékfolyóinak nevét.

 

 A föníciai SIDON = (Süt+hon) idézi SUDAN (Szudán)(=Sütő+hon) nevét.

 A kánaáni SODOMA(Só+doma, Só+ háza) és az etiópiai SIDAMO(Só+háza) nevet.

 

Hét+jó+fia országban, = Etiópiában is van több Bál és Béla helynév, és van ott is egy

 

Názáret (=Nagy + sárrét) NAZARE,

egy MUGER (=Magyar) nevű tartomány,

 amint van a fönicei- kánaáni területen

 MAGHAR, MAGORA, MEGARA. (A magyar név alakjai.)

 

Azzal, a magyar népággal, amely ugyancsak a déli embertartalékból Dél-Egyiptomot népesítette be, a kánaániak és föniceiek magukat mindig rokonnak érezték, közös eredetüknek tudatában voltak és egymással való kapcsolataikat számon tartották.

 

A kánaáni és egyiptomi magyarok az Ótestamentumban is testvérnépként szerepelnek, a közös MIZRAIM néven.

 

Hogy Kánaán és Fönícia népességének legaktívabb része Délkelet-Afrikából származott, azt a tudósok elfogadott történeti ténynek tartják.

 Kánaán és Fönícia lakosságát egyes tudósok a Kaukázusból és Iránból eredeztetik, mások viszont a délkelet-afrikai bevándorlást hangsúlyozzák.

Az igazság az, hogy a lakosság kettős eredetű:

előbb érkeztek a kaukázusi központból ideirányított árpádi magyarok, ezután,

a Vörös-tenger mellől felkerekedett déli magyarok, amint ez a folyamat az egész Régi Keleten általában ugyanilyen módon zajlott le.

 

A kettős eredet a művészetben, a kétfajta írásgyakorlatban, a kettős királyságban is megfigyelhető. A vélemények tehát nem állnak egymással ellentétben, hanem egymást kiegészítik, csak éppen megfelelően kell azokat fogalmazni.

 

De maga a bevándorolt nép is megőrizte hagyományában déli eredetét, miként azt Herodotos fel is jegyezte munkájában. A mester két ízben is kitér erre a mozzanatra (94m. I. 1 és 94m. II. 153), megismételve feljegyzéseit.

 Második említése részletesebb és így hangzik:;,Ez a nép saját elbeszélése szerint régebben az Eritrea- tenger partján lakott. Onnan azonban elvándorolt és Szíria tengerparti részén szállt meg, ahol ma is lakik."

 A föniceieket, mint kezdetben minden ókori népet, jó darabig szemitáknak tartották. Ezt a véleményt az újabb történetírás elejtette (120m. 95, és 181. római 5). Utóbbi helyen idézett szerző szerint a feniceiek "árják, fajukban. beszédükben és írásukban egyaránt".

 

Mi egy lépéssel továbbmegyünk és azt bizonyítjuk, hogy a feniceiek és kánaánbeliek magyar nyelvű népek voltak.

(Felhasznált irodalom: Dr. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete, és a Magyarságtudományi Intézet szabadon bemutatható és felhasználható művei, képek forrása internet szabadon bemutatható képei.)

Kiknek az őshazája Kánaán? 5 perces videóért katt.

2011-11-25.

A következő pontban hamarosan folytatom....