Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


181,Magyar testvériség a Nílus mentén

8, MAGYAR-HUN TESTVÉRÜLÉS A NÍLUS VÖLGYBEN 1

 

A nem-magyar történetírók is abban összegezik az egyiptomi történet megnyitó szakaszát, hogy "ott a történeti idők hajnalán egymással vetélkedő két királyság alakult ki, északon az egyik" délen a másik, de mindkettőben ugyanabból a fajtából eredő királyi család és előkelőség kormányzott, akiket a hagyomány egyformán a Hórusz követőinek tartott."

 

 Az eredeti szöveg így hangzik: Be as it may, we find that at the dawn of the historic period Egypt was devided into the two rival kingdoms of the North and the South, both ruled by a royal house and aristocracy of the same race and both known traditionally as the ,Followers of Horus', the demigods of Manetho's history.

 

Ha a görögös Hórusz szó helyére az eredeti hieroglifák angolok által készített

 KHERU átírását illesztjük és annak kiejtését magyar grafikával írjuk le: ~király~, azt is világosan látjuk, hogy a két nép nemcsak azonos fajtájú, hanem azonos nyelvű is volt. Ezt a körülményt egyébként az okmányok folytonos idézgetésével már korábban is megállapítottuk, de célszerű több alkalommal is hangoztatni.

 

 

A hunok, akik északról hatoltak be a cső alakú hosszú folyó völgyébe, annak a Deltától Théba környékéig terjedő szakaszát vonták ellenőrzésük alá.

 

A Delta neve Bothon volt, nyilván Árpád hona, az alatta Thébáig nyúló részé Esthon, s az északi király címe ennek megfelelően - Bothon és Esthon ura-.

 

beolvasas0008.jpg

 

 

A magyarok délről indulva, a Fehér Nílus völgyében terjeszkedtek észak felé s amidőn fajtestvéreik szomszédságba érkeztek, a Thébáig terjedő alsó szakasz urai voltak s királyaik a - Hét úr- és - Nagy úr~ címet viselték.

 

beolvasas0017.jpg

 

Mind a két királyi ház, a hun és a magyar, egyformán céljának tekintette az egész Nílus-völgy feletti uralom megszerzését. E cél megvalósítására az újabb kutatások szerint előbb az északiak tettek kísérletet.

 

Próbálkozásuk azonban nem járt a várt eredménnyel, ellenben felidézte a déliek haragját, akik hatalmas bosszúálló hadjáratot szerveztek és annak keretében északot lerohanták. Így a déli magyarok lettek a két egyiptomi ősi királyság egyesítői, a világtörténeti jelentőségű mű megalkotói.

 

Az egyesítés Kr. e. 3400-3200 táján zajlott le. Régebben e dátumot ezer évvel korábbi időre helyezték, de a feltételezést az újabban végzett radiokarbon mérések nem igazolták. A ma elfogadott keltezés hitelesnek látszik és egyezik a déliek általános északra vonulási idejével.

 

Az egyesítés idején Észak-Egyiptom királya az Árpádok családjából származó Ősúr (Osiris) vagy Hun Úrős (Onuris) volt, Dél-Egyiptomé pedig Ménes, a Mén vagy Mén Ős. 

 

 Az irodalomban még nincs tisztázva, hogy tulajdonképpen ki egyesítette a két Egyiptomot: Ménes, Narmer vagy Hor-Aha. Többen úgy vélik, hogy e nevek ugyanazt a királyt jelölik meg, csupán más és más minőségét hangsúlyozzák. A vita a mi munkánk szempontjából nem lényeges.

 

2011-11-30

Következő lapon folytatom...

 

 

(Felhasznált irodalom: Dr. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete, és a Magyarságtudományi Intézet szabadon bemutatható és felhasználható művei, képek forrása internet szabadon bemutatható képei.)


 Ajánló: Saját fordításomban hieroglif magyarról, mai magyar betűinkre több mint száz magyar nyelvű bizonyítékot olvashatnak az aláhúzottra kattintva másik honlapon. 

Van-e a világon még egy nép, amelynek ilyen ősi írott emlékei volnának, mint a magyar népnek?

A piramisok szövegei magyar nyelven jól olvashatók...

A fáraók királycímei magyar nyelven íródtak...

Az istenek nem istenek, csak híres őseink, akik magyarok a vízözön utánról...

2011-10-23

 Milyen ősi nép vagyunk, tekintsék meg a kutató előadását, színes képekkel: