Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


212, Boirebistas, Tiamarkos, Decebál, és a korsó lelet

Egy kedves olvasónk fordította  a megismerendő honlap szövegét magyar nyelvre. Rövidítve adom közre, és megvizsgáljuk a leletet:

"Tiamarkosz  király  BURIDAVABAN uralkodott, VILCEA MEGYE..... OCNITA, COSOTA a helység, ahol a nagy arheologiai feltárások még nem fejeződtek be. A Vár egy patkó alakú 600 m magaslaton fekszik, kőfal veszi körül, fa és földsáncokkal . SÍROKAT TÁRTAK FEL 100 DB-ot, URNÁKAT TALÁLTAK a sírokban . A VÁROSBAN VAS, bronz  és ezüst feldolgozó műhelyek nyomaira bukkantak. A VÁR LEGFONTOSABB része az úgynevezett palota több föld alatti teremmel. A SZIKLÁBA ásott termek megmaradtak, a többi része leégett mert fából volt. A FÖLD ALATTI TERMEKBEN GAZDAG és változatos archeologiai leletekre bukkantak ...kerámiák különböző formájú tárgyak, ékszerek, fegyverek, pénzermék,  szerszámok. A LELŐHELY Kr.e.: I-II SZÁZADI. BURIDAVANAK MONDJÁK. Azon az útvonalon fekszik ami összekötötte ROMULAT A KÁRPÁTOKON KERESZTUL CAPUS STENARUMMAL."...(Római katonai táborhelyek.)

 ..." az egész VÁR , kronológiailag AUGUSTUS császár pénzérméinek idejere esik. (Egy pénzérmét sem mutatnak be a császár pénzével, arcképével.) TIAMARCOS uralkodása Kr.e. I-II sz., de nem tudják pontosan. (Tehát nem tudják, ki Timarkosz, de van egy a lexikonban, katt.) A nagy BUREBISTA után következett. Burebista nagy birodalma a halála utan négy részre , majd 5 reszre oszlott..."...( Van Burebista is a lexikonban, Boirebistas, katt. Nem tudni ki volt, egy nyom sincs utána.)

"... NEM tudjuk pontosan meghatározni birodalma területi nagyságát, de úgy tartják (azaz kitalált dolog) , hogy az ősi BURIDAVA volt a hatalmi központ és a mai OCNELE-MARI VILCEA helyén volt , ahol felfedezték ezt a toredéket , amin a király neve van." ( Mint lejjebb látják, nem olvasunk rajta nevet.)

Nézzünk meg mégegy híres uralkodót, Decebált. ( A  deci az 1 liter 10-ed része, kicsit jelent.) A Bál, Bél, magyar kánaáni istennév, az asszírok elől , a Kárpát-medencébe menekülű magyarok a Bál-otthon mellett, Balaton mellett telepedtek le. De van Bélkő, Bélapátfalva, Bakonybél, mai helyneveinkben is. Így Decebál a magyar név, latinra csavarva, Bál-tizedes, Bál-kis társa értelemben. Ne tegyünk úgy, mintha magyar nyelven nem értenénk. Decebált Szörényvárnál megverik a rómaiak, később kardjába dől...nem ismerős a Bibliából? Saul is pont így végzi, szóról-szóra. Drobétának írják, ezt is jól értjük: Dobrét = katonai őr és hadi terep, dobolni is a katonáknak szoktak, hadászatilag fontos részeken.

Ez a lényege: Leírja mit találtak a kutatók. Régészeti leleteket, maguk sem tudják kitől származnak. A többi feltételezés.  Mi tudjuk, Jézus küldi Szent András Apostolt elvinni az örömhírt a Mieink Szkítiájába. András átkelt a Dunán, és rengeteg ma is a Szent Andrásról elnevezett templom és településnév. Amit találtak, az szkíta, (=kelta) fejedelmi központ. A királyok nevét aranyba írják, szobrokra, pénzekre, krónikákba, nem cserépkorsóra. Szkíta területen Herodotos írja: méh-arok (méhek sokaságától nem lehet bejutni: méhek alakú csatokat találtak az ősi magyar törzsek sírjaiban, méh-arok= magyarok sokasága élt a tájon.) Herodotos idejében Targiatos  =Hargita-ős területe volt, ami magyarul jól érthető.

Egy olvasónk küldte a honlap elérhetőségét, egy rovásal írt edénytöredéket látunk. Érdekessége, hogy jobbról-balra, és balról-jobbra is magyar nyelven jól olvasható, úgy mint az etruszk szarkofágok magyar rovásai. (Eredetije, katt: www.enciclopedia-dacica.ro/).

 

212-1.jpg

 

212-2.jpg

Olvassuk össze a töredéket, balról-jobbra:

...Nézd, ez nagy tan. Elszava(l)jak él(ő) népe szí...

 

212-4.jpg

Olvassuk össze jobbról-balra:

...Szépen élek, java ez(z)el int és észné(l)...(légy?)

A rovást azzal a logikával fejtettem meg, mint az etruszk magyar feliratokat, az ősi rovás betűk az etruszk, főniciai magyar rovás ábc betűi.

 Katt: Etruszk írás is magyar rovás itt idegen nyelvű kutató is alátámasztja egy filmrészletben amit írtam. Utána hasonló korsó és kerámia leleteket látnak, ugyanezzel az írással, a honlap 206-címétől 211-ig, e leletig.

 A rovást megfejtettem: 2013-11-28. Köszönöm a szövegek fordításában, közlésében, küldésében, felkutatásában közreműködő olvasónk, olvasóink munkáját.

 Ezen a módon én olvastam és publikáltam először a magyar rovás olvasatát. Szabadon bemutatható a honlapra történő hivatkozással. (Befejezve: 2013.11.29.)

 Hol volt a szkíta -hun-magyar népek őshazája?  Mondja el maga a kutató:

 Kutatások a témában:

 

 A magyar beszédről, másik honlapon bővebben, foglalkozik az oláh nép eredetével is:

A beszéd keletkezése

 

Az oláhok eredete, idézetek. (Eredetiben: katt www.angelfire.com/realm3/hmult1/cikkek/olah3.htm)

"... egy csomó délitáliai hegyi pásztort szállítottak át az otrantói tengerszoroson a mai Albánia területére, ahol már ebben az időben is albánok laktak. Az albánokkal a délitáliai jövevény pásztorok lassanként összekeveredtek. Ebből az összekeveredésből származtak az oláh nép közvetlen ősei...

 Az Erdélybe telepített oláhság is évszázadokon keresztül hallgatta templomaiban ezt a bolgár-szláv nyelvet, amelyet nem értett és hogy istentiszteletük oláh nyelvű lett, azt I. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelemnek köszönhetik, aki a bolgár-szláv bibliát lefordíttatta oláh nyelvre és kiadatta 

  ...  Mikor pedig görög kézre került a Rodope melletti oláh-lakta tartomány is, az oláh lakosság nagy tömegekben menekült át a Dunán és telepedett le a Duna balpartján, mai hazájában. 1234-ben már hatalmas tömegekben laktak itt az oláhok, ahol nekik, mint jövevényeknek, ennek a földnek az urai a kúnok, menedéket adtak. 

Az oláhság letelepedése Erdélyben

A kúnok birodalmának, ahol az oláhság mint befogadott vendég élt, a végső csapást 1224-ben adták meg a mongolok. Ezután a *mai Románia területén lakó kúnság kezd szertezülleni, nagy részük hazánkba menekül és amint gyöngül a kúnok uralma, úgy kezdik az egyes oláh főnökök itt-ott kezükbe ragadni a hatalmat. A tatárjárás után, a kúnok uralmának megdőlésével tehát az oláhság tehát a Kárpátok és a Duna között elterülő síkságon kezd szerepelni, de külön nemzetté csak 1400-ban alakul.

A tatárjárás Magyarországot is pusztította. A népesség mindenütt megfogyatkozott és Béla király külföldről volt kénytelen új lakósokat telepíteni az országba. Az új telepesek, akik Erdély elhagyott területeire letelepedtek, nem lehettek mások, mint a nyájaikkal Erdély havasai felé húzódó oláhok. Ezidőtől kezdve szaporodik el az oláhság a mai Magyarország területén. A telepítések az oláhság bevándorlását eredményezték. A tatárjárás előtti időkben csak az Olt mellékén, Szeben és Fogaras megyék területén éltek oláhok kis számban, de ezeket is II. Endre és III. Béla királyaink telepítették le az 1142. és 1208. évek között. 1211. előtt a *mai Brassó és Háromszék vármegyékben sem laktak oláhok, mert ez a két vármegye a kúnok állandó betörései miatt lakatlan volt.

 Éppen így Szeben és Fogaras megyék területét sem lakták. A Hunyad, Alsó-fehér, Küküllő és Torda-Aranyos vármegyékben lakó oláhok sem lakhattak mai lakóhelyükön...

1350-ből és 1352-ből vannak okleveleink, amelyekben magyar főispánok megengedik az oláhoknak, hogy lakatlan területeket népesítsenek be Krassó vármegyében. Akik vállalkoztak arra, hogy más országból hoznak be lakosságot és velük benépesítsék a lakatlan földeket, azokat kenézeknek nevezték.Hunyad vármegyében legalább 50 kenéz-család élt.

A vajdák pedig még a kenézeknél is nagyobb terjedelmű földet és több szabadságot kaptak, mert ők olyan férfiakat hoztak, akik háború esetén fegyveres szolgálatra is vállalkoztak és akiket a vajdák (azaz seregvezetők) gyűjtöttek össze és vezettek a csatába.

1355-ben telepítették le Bogdán vajdát oláhjaival, a tatárok elleni határőröknek. Temes, Krassó Arad és a régi Zaránd vármegyébe nagy tömegekben csak akkor tódul az oláhság, amikor 1600. táján az ott lakó népesség a török seregek elől menekül. Fel van jegyezve, hogy

1641-1646-ik esztendők között tízezer oláh család, tehát legalább ötvenezer oláh ember költözött Oláhországból Versec környékére, még előbb pedig sokan Erdélybe. Százakra menő falvakról tudjuk bizonyítani, hogy ott előbb magyarok vagy szászok laktak és csak évszázadok múlva költöztek oda be az oláhok. Hiszen 1293-ban még olyan kevesen voltak Erdélyben, hogy mind Gyulafehérvártól keletre akarták őket telepíteni

  Még 1733-ban az erdélyi oláh püspöknek az összeírása szerint is csak 425 ezer oláh lakott, holott ugyanazon a területen *ma legalább négyszer annyi oláh lakik...

 Ez volt az oláhság származásának és Magyarországon való letelepedésének igaz története. Az a mese, hogy Trajánus római császár gyarmatosai lettek volna ősei... amikor Miku Jánosból balázsfalvi püspök lett, 1741-ben olyan követelésekkel lépett fel, amelyek igen hasonlóak a mai oláh izgatók követeléseihez. Ennek nyomán kezdték gyűlölni az oláhok a magyarokat, és ebben a bécsi kormány is támogatta őket. 1848-49-ben iszonyatos gyűlölettel és kegyetlenkedésekkel támadtak az erdélyi magyarságra 

Az oláhság félrevezetése és tévedése nyilvánvaló Románia meg fogja kapni büntetését azért, hogy hazug mesékkel áltatta népét, nekünk magyaroknak pedig kötelességünk a történelmi igazság erejével felvilágosítani a köztünk élő oláhságot. Erdélyhez való kétségbevonhatatlan jogunkról.

Ismernünk kell a történelmet, a történelmünket, hogy miden mesével szemben fel tudjuk tárni az igazságot, és öntudatos büszkeséggel kérdezhessük a költő szavaival: 'Kié ez a föld, ha nem a miénk?'

Megjelent az Országos Közművelődési Tanács által 1916. év második felében kiadott, Árkay Kálmán alelnök által szerkesztett Vasárnapi Könyv 16-ik füzetében.

 Az oláhok mai hazája 1916. évre értendő."

 A magyar és oláh nép barátságban élt, amíg egy királyságban éltek, és a Habsburgok a magyarok ellen nem uszították őket. Ma is ezt a testvériséget kell keresnünk, a Szent Korona országai lakóiként, mert egységben az erő, nem a megosztottságban. Közös hazánk a Kárpát-medence, melynek egységéért kellene munkálkodnia minden itt lakó és befogadott népének.

 Ajánló: Magyarország Szent Koronája

Köszönöm a

Rovás Infó-nak az üzenetet, az aláhúzottra kattintva a honlapjukon olvashatnak a

SVÁJCI HUN-MAGYAROKRÓl.

Hun maradékok svájci völgyben? címmel.

2012-01-07