Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


220,Ibériai magyar nyelvemlékek

 Ibériai magyar nyelvemlékeink (219.) folytatása:

Akinek színes fotója is van a bemutatott leletekről, kérem, küldje el a honlap facebook oldalára.

228--a-signario-iberico.jpg

228--b.jpg

228--c.jpg

228--d.jpg

A képet jobbról-balra olvasom, a sorszámozás szerint:

1,...adok ma étek, fekheen ( értsd: fekhelyen)...derű, dal...

2,...íjra, lóra gan... (kantár?) fen ki jómaga van...

3,..ki jól él...néz mány: adom kőre ez...nem metyen...(értsd: megyen, megy szavunk).

 

229--b.jpg

229--a-signarico-iberico.jpg

 

229--d-nezz-mast.jpg

Olvasását a kupa 3 óra állásánál levő kettősponttól kezdem, az óramutató járásával ellentétes irányba, feketével írt szöveggel:

Nézz mást még meg...benne ismesz (értsd: ismersz) meg...hun nőmjé... (értsd: nőmé)...

A törés után 7 óra állástól folytatom, piros szöveggel:

 

229--e-elet-ez.jpg

Olvassuk: ...élet ez, ékes színműve.

 

(A folytatást kétféleképp tudom hangzósítani, valószínűleg kétértelműen olvashatónak írták eredetileg is a szöveget: a, E kan száguld mén-vel. (Értsd: A férfi száguld a lován.) Lovas alak töredékét látjuk a képen, olvasatunk helyes.

A  humoros olvasat: E kan szagod mén-vel. (Értsd: Büdös vagy te is, a lovad is.) Mintha csak a mai magyarok beszélnének: kan szagod van...:).

 

 

 

2014. július .16. Ezen a módon én olvastam és publikáltam először a magyar rovás olvasatát. Szabadon bemutatható a honlapra történő hivatkozással " Kissúrék rovás és hieroglif olvasatai" megjegyzéssel, a honlapra történő hivatkozással. Ismételten külön is köszönöm Pásztor Csaba úrnak az általa küldött képeket. 

Kármelhegyi Boldogasszony (július 16. az ünnepe) és a magyar ősvallás kapcsolata, eredete.

A cikkhez katt az aláhúzottra. Pár idézet a cikkből:

"Az ősi hagyomány arról tanúskodik, hogy ott, a Kármel hegyén kezdődött el már annak az Asszonynak a tisztelete is, akinek még a nevét sem tudták, de előtte tisztelték benne a születendő Megváltó édesanyját.
Később pedig – Krisztus születése és megváltói működése után – már az első századokban templomot is építenek itt a Megváltó édesanyjának, a Szűzanyának tiszteletére.
Ide nyúlik vissza a Kármelhegyi Boldogasszony tisztelete....

...Illés (ÉL-jós, azaz főjós. Él, Éli az Élő teremtő atya neve, mint Bál, Bél más szóhasználattal. Elohim = Élő – hím, a Teremtő Isten tiszetelete.)

Illés próféta Salamon országa kettészakadása után az északi országban, Izraelben működött. (Is-ra el visszafele olvasva a rovás szabályai szerint : EL = élő, RA = úr, is, es = ez. Mai szórenddel: ÉLő Úristen országa.)

...A történet helyének ma közismert neve Muhraka, ahol egy kármelita kápolna és oltár áll.(Muh-ra-ka összecseng a mahar-úr-kője, Magyarok ura, kője szavainkkal. Van Muhi nevű településünk is. Ezek szerint Bál, Bél, Bélkő, Bakonybél, Bélapátfalva, Bálványos, Bál.otthon = Balaton stb települések neveinkben a Magyarok Istene nevét tiszteljük. )
Éljós, főjós (=Illés ) tüzes szekéren Istenhez ment,..."

********************************************************************

Egyősi magyar ima szövege:

Most olyan írásokat ajánlok a figyelmükbe, melyek a Magyarságtudományi Intézet honlapján találhatók.

Kattintson az aláhúzottra, és a másik honlap cikkére lép:

Idézet a cikkből:

"MIATYÁNK ISTENÜNK BENNÜNK VAN ORSZÁGOD.
ELŐTTÜNK SZENT NEVED TÖRVÉNY AKARATOD.
MINDENNAPUNK GONDJÁT, MAGADON VISELED.
BŰNEINKET MINT MÁSNAK, NEKÜNK ELENGEDED.
TE KEZED VEZET KÍSÉRTÉSEKEN ÁT,
S LEFEJTED RÓLUNK GONOSZ JÁRMÁT.
TIÉD A NAGYVILÁG ÖSSZES HATALMA, ÜDVE,
MINDÖRÖKTŐL KEZDVE, LEGYEN MINDÖRÖKRE.
/Kr.u. 410-460 keletkezett. Hun ezüstveretes szíjvégen rovásírással írva.
A kijevi Nemzeti Múzeumban található./
"A kijevi múzeumban őrzött Hun övvereten, szíjvégen levő rovásírásos ima gyönyörű. Nem tudom, hogy tudtok-e róla, hogy a szíjvégen talált rovásírásos szöveg megfejtésére Magyar rovásírás szakértőt - nyelvészt kértek fel ! Előlünk mégis mindenáron eltitkolták, amíg lehetett. Istennek hála ma már nem lehet szinte semmit titokban tartani! Érdekesség, hogy az 1960-as évek elején szintén Kijevben ((=Kővár, amiről ma már tudjuk, hogy Árpád nagyapja Álmos őse Ügyek fejedelem alapította - építette szabír-magyar város híres szabír kovácsiparával. Ott készültek a csodálatos Magyar szablyák.))."