Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


244,Egyiptomi magyar nyelvemlék 32 Fokos - fő-kos szavunk

Egyiptomi magyar nyelvemlék: Fokos – fő kos szavunk

 

 A kus nevet nemcsak kos-szobrokkal írták, hanem kos-képekkel is. Amikor pl. a fejedelmet ábrázolták, kilétét úgy érzékeltették, hogy egy emberalakot rajzoltak, de azt emberfej helyett kos-fejjel látták el. Félreértés elkerülése végett és nehogy a szemlélő esetleg azt vélje, hogy valami közönséges juhásszal áll szemben, az emberalak kezébe még egy kos-fejben végződő sétapálcát, "jogart" is adtak.

 

 

e-farao-onk.jpg

 

 

 

 Ezt a jogart fából szokták faragni és 'fa-kos' volt a neve. Így a jogarnak képen való szerepeltetésével ki-ki világosan megérthette a szavak összecsengése alapján, hogy akit lát, az a 'fő-kos' azaz a fejedelem, vagy legalább is egy igen előkelő valaki.

 

A kus népnevet az egyiptomi írnokok nemcsak művészi ábrázolással, azaz tiszta kép-írással érzékeltették, hanem rendes jelrendszerükkel is.

Az egyiptomi és magyar kapcsolatokra itt is alkalmasan rámutattunk, mert a magyar nyelv fokos szava szintén a fa-kosból eredt. A sétapálca végére ugyanis nálunk is kos-fejet szoktak faragni és ez ceremoniális jelvény volt, az előkelő embert jelképezte, különösen a Felvidéken. A budapesti Nemzeti Múzeumban őriznek egy hun időkből eredő (!) fokost, amelynek fogantyúja szintén kos-fejet ábrázol.

 A kusok tehát már velünk jöttek és jelen voltak a Duna medencében.

Néhány magyar fokos, régészeti lelete, az aláhúzottra kattintva másik honlapon látható.

 

 Az Égi - ló szövetsége címmel ide kattintva e honlapon  a Fekete Magyarokról mást is olvashat.

2012-01-18

(Felhasznált irodalom: Dr. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete, és a Magyarságtudományi Intézet szabadon bemutatható művei. Képek az internet szabadon bemutatható képei.)