Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


267,Jézus, Keresztelő János, Szűz Mária és az Örömhír...

Az aláhúzottra kattintva a teljes művet elolvashatják.

Íme egy idézet a közepéből:


 

...A szamárisi asszony pusztában és hegyen imádkozó atyái tehát szkíták voltak és nem zsidók. Ezekre vonatkozóan mondja Kahana rabbi a Talmudban, hogy “Szemtelen az, aki nyílt síkságon imádkozik és aki a bűneit felsorolja.”

Krisztus “orcájának színe változása” is egy magas hegyen történt, amint az Máté 17:1,2-ben meg van írva. Megkísértése is a hegyen való imádkozás közben történt (Máté 4:1.). Kedvenc imádkozó helye az Olajfák hegyén volt, stb. Ő is betartotta az ősök szokását.

A hittudósok és történészek szerint az Újtestamentum Evangéliumainak eredeti szövege nincs meg. A mai szöveg csak másolatok eredménye, mely nem mentes az akkori tendenciának megfelelő változtatásoktól, kihagyásoktól és betoldásoktól, melyek tele vannak ellentmondásokkal. Így került bele a “Judeai Bethlenem” is, mint Jézus születési helye csak azért, mert Dávid is ott született, amint J.W. Swain professzor írja “The Ancient World” című könyve első kötetének 210. oldalán.

Bethlenem nevű helység Palesztina területén nem is egy volt. De azt, hogy a minden órára várandós Mária a galileai Názárettől a júdeai Bethlenemig vezető – legalább 180 kilométeres, hegyes-völgyes terepen kacskaringózó – utat megtette volna egy állítólagos népszámlálás miatt, ma már minden értelmes ember kizártnak tartja. Ellenben minden kutatás oda vezet, hogy Jézus születési helye – ha Bethlenem volt – csakis a galileai Bethlenem lehetett, ahova szüleit származásuk, rokoni kötelékeik, és egzisztenciális érdekeik kötötték, ahol a szkíták laktak, akiknek ősatyja volt Nimród, aki a Biblia szerint “…kezde hatalmassá lenni a Földön” és “az ő birodalmának kezdete volt Bábel, Erekh, Akkád és Kálnéh a Sineár földjén”. “E földről ment aztán Assiriába és építé Ninivét, Rekhobóth városát és Kaláht és Résent Ninive között és Kaláh között”. (Mózes 1. 10:8-12)

Vagyis Nimród építette Sineár (sumér) legnagyobb részét, amit nemcsak a Biblia, hanem ma már az archeológiai és őstörténet-tudomány is bebizonyított. Azért írja Rawlinson és Sayce, Opperttel egyetértőleg, hogy “…a sumér nyelv ős-scytha nyelv… mert… a legrégibb ékírásos szövegek Mezopotámiában scytha nyelven íródtak.” Ennek a nyelvnek egyik dialektusa volt az arámi nyelv, Jézus anyanyelve.

Ezen a nyelven küldte fohászát az Atyához, a susanita és kánaánita szkíta magyarok élő Istenéhez; “Éli Éli lam-ma sabaktani” vagyis “Istenem, Istenem, nézz megszabadulni”, azaz “Segíts megszabadulni”. Ugyanis a régi magyar nyelvben, de Hazánk egyes részein még ma is: a segítségnyújtást sokszor fejezik ki, hogy “ránéztem”, “megnéztem” vagyis “segítettem”, Ez “idióma” nem ismeretlen még az angol nyelvben sem.

Mindezek után már határozottan kijelenthetjük, hogy Krisztus Urunk nem a zsidó Dávidnak volt leszármazottja, hanem a kushi- szkíta Nimródnak, kinek népéből II. Sargon Kr. e. 710-ben több ezret telepített Galileába, az ottani rokon népek közé.

A Talmud is azt írja Jézusról Jochanan Ben Zakkaj rabbi által, hogy: “… az istentelen Nimród fiának fia” volt. Mózes I könyve (10:8) szerint “Khus nemzé Nimródot” is …akiről pedig tudjuk, hogy nemcsak hatalmas vadász vala az Úr előtt, hanem a két szittya vitéznek, Hunornak és Magyarnak az atyja volt....

Nyíregyházy Pál 

A tudósok légiója tanítja, hagy a sumér nyelv ős-szkíta nyelv volt, melynek egyenes folytatása a magyar nyelv.

Istenem, Istenem, de gyönyörű álom: Khus nemzé Nimródot s Krisztus Urunk a szkíta Nimród leszármazottja volt. De Nimródtól származott a két szittya vitéz is: Hunor és Magyar.

Arany János pedig így énekel a csodaszarvasról írt regében: “Hunor ága hun fajt nemzett, Magyaré a magyar nemzet.”

Tags: KIÁLTÓNAK SZAVA
Posted in Dr. Mihály Ferenc | Comments Off

Canada