Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


79,Moábi magyar főniciai nyelvemlék 2 (Trójáról beszél magyar nyelven)

Mese-kő 2 rész

Az írásjeleket szavakba tagolva megismételtük és azokat hangzósan így írjuk át:

1. A-NY-iT Me-S-EL eB-eN, Ki Má (r) So-Se La-aT; eM-Lé-Ke M-A eB-E-D.
2. Jó Bo.R-Ná(1) J-I A Ba-J eM-Lé-Ke. ELE-áL, M-Á(r) Be-SZ-éL: Ne-SZ-To.R, aV-A-No-K eM Lé-Ke;
3. T.Ro-J-A Zá-Ra. A Ba-J-I-Vó A-ELE-S E(m)-Be.R-eM-eT Z-A-Ta: áL Ki Mo-S(t) Bi.R-oQ-Ra aZ-E-IB-eM-EL;
4. éS Ő Ki-Jő, E-S ELE-Ne Jő, Me-Ké-Li E-S Le-Ke-Ne V-ET-I E-R-A-N-I eB-eK ELE. Sa-Ná-Ja aJ-EL-eS-D;
5. Jó eM-Lé-K J-S-R-A-L Vá-Jó Ne-Vű... ( az J-S-R-A-L jeleket gondolhatták izrael névnek? A szöveg értelmében a rovás szabályai szerint: Jó-S-aR-A-éL= jós ara él. Volt a trójai háborúban egy jósnő, aki előre megmondta az igazat, de sosem hittek neki.)

Mai helyesírásunkkal:

1,  Annyit mesél ebben, ki már sose lát; emléke ma ebéd.

2,  Jó bornál éjjel jő a baj emléke. Előáll, már beszél: Nesztor,(görög hadvezér neve) a vánok (görögök elnevezése) emléke.

3,  Trója zára a bajvívó ajeles (Achilles?) emberemet csalta (hívta): állj ki most birokra én elibém (ellenem).

4,  És ő kijő, ez ellene jő, megöli és legénye veti iráni ebek elé. Sajnálja Achillest (a Jelest).

 

Eddig olvasta el Dr. Baráth Tibor úr, és innen én betűztem tovább, mert nem hittem az írásának. Nevem maradjon titokban. Felhasznált irodalom: a Magtudin honlap, (Magyarságtudományi Intézet) ingyenesen letölthető és közölhető írásai.

A publikációjában ezt írja :

Talán majd akad olyan magyar írásszakértő, aki a szöveg mind a 34 sorát el tudja olvasni. Első kísérletképpen mégis bemutathattunk ennyit, amiből kétségtelenül kiderül, hogy a szöveg magyarul van és a híres trójai háború egyik megrázó eseményét, Achilles (Aki Jeles) halálát meséli el benne a hírmondó.

 De ki lehetett az a mesemondó vak ember, akinek tiszteletére ebédet rendeztek, aki az ebéd közben előállt és mesélt, tehát személyesen jelen volt a magyarok között? Erős a gyanúnk, hogy ez a mesemondó maga a titokzatos Homeros lehetett, akinek kedvenc témája éppen a trójai háború, s akiről úgy tudjuk, öregségére megvakult. Ez a feltevés azért sem tartozik a tehetetlenségek közé, mert Homeros is a Kr. e. 9. században élt, a Mese-kő felállításának idején és nem a görög félszigeten lakott, hanem Kis-Ázsiában, közelebb Mese-kő színhelyéhez, a magyar népek által lakott világrészben. Ezenfelül Homeros Odysseájában valósággal hemzseg a görögre csavart, de a görögben soha meg nem értett magyar szó, amelyek magyar voltát a Homeros által hozzáfűzött jelzők és a környező magyarázó részek félreérthetetlenül bizonyítják. Végül Homeros (Hon-Úr-ős) munkáiban sok az obszcén leírás, a perverz szójáték, amelyek mind magyar szavak összecsengésére vannak felépítve, tehát magyar észjárással vannak megfogalmazva, de a görögben érthetetlen dolgokká laposodnak. Talán nem is Homeros írta a görög szöveget, hanem azt mások fordították le utóbb erre a nyelvre a magyar eredetiből? Ezt a véleményt sok adattal támogathatjuk és a megfelelő fejezetben részletekbe is bocsátkozunk. Homeros szerintünk tudott magyarul, méghozzá nagyon is jól és valószínűnek tartjuk, hogy a Mese-kőn említett lakomának ő volt az előadója. (Először magyar nyelvűek lehettek Homérosz művei?)

Eddig olvasta el Dr. Baráth Tibor úr, és innen én betűztem tovább, nevem maradjon titokban.

(A szöveg hosszú, ma is jól érthető, vidékies nyelvezetben írták kb. 2800 éve, jobbról balra kell olvasni. A gépelésnél a mai nyelvezetre törekedtem.)

 

mese-5-6.jpg

 

5,  Jó emlékű jós ara él, veje ellene van. Ad ma díjat a rabért(halott Hektorért) kijő éjjel, aki szomorú ( Hektor apja Priamosz király tényleg kijött elkérni Achilleusztól fia holttestét).

 

 A trójai háborúról beszél, a vak Homérosz az étkezés alkalmával. Amit látunk, az Iliász történetéről szól. Öreg korára Homéroszról tudjuk, hogy megvakult. És magyar nyelven beszélt? És magyar rovással írták a bazalttömbre! Igen! Megvan az írás, kőbe vésve:

 

6, Ej, hívjál szolga, hogy ne vájjam (feledjem) a dalt, mely Helenkát ma vívja majd amoda.

( Helénáról is értesülünk a Trójai háborúról, de nehezen hisszük el, hogy egy elvált asszony miatt tört volna ki a háború. Trója hatalmát és gazdagságát akarták inkább megszerezni..és magyar nyelvűek voltak a trójaiak?)

 

mese-7-8.jpg

 

7, Óvd, vésd betűkkel a jósdalom, papod, add elém a bőséges díjat ( ételt, italt).

8, És Médiába Jós pap vejem fenn… ?V C N Z J? íme jóban fával befűt este Vájós.

(Média és a médek, pártusok = partiak magyar törzsek voltak. Vájós szerintem a vak Homérosz szolgája lehetett.)

 

mese-9-10.jpg

 

9, Te Kamasz de jó ma a jó ivóbanm add elém a városban, hadd élvezzem…

(Kamos –nak = kamasznak írják egyes kutatók a Moáb isten nevét.)

10, ..add ki a díjat inni. Jód jobb se bad…   ?  …elepedett, mely helyen vajban …? L E M  L K  J?...( a kipontozott részeket nem sikerült magánhangzókkal értelmeznem, korabeli név vagy kifejezés lehet)

 

mese-11.jpg

 

11, Ős dal elfedte bánatom a békés ivóban kelljen

12, ékes díját (árát, bérét) lakomával ma ( leírni amit mondok=) ma vésd vassal mondásomat.

 

mese-12-13.jpg

 

13, A dal előtt vacsora…?L G N J..? ki más ember ki jót inna. Sebed átázott? teszünk rá vatta (kötést).

 

Folytatáshoz katt:

80,Moábi magyar főniciai nyelvemlék 3 (Homérosz magyar szavai)