Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


81,Homérosz: Trójai háború, magyar ősnyelven

Homérosz: Trója ( Iliász)

Előző leletek bemutatásánál, magyar nyelven olvastuk kőbe vésve a Trójai háború eseményeit, melyet elmesélt a vak Homérosz.

A műben hemzsegnek a görögre csavart magyar szavak.

A Homérosz által megénekelt Trója Hétországban, a mai Törökországban, Dardanelláktól az Ida hegy lábánál terül el. (Hétorsztág népmeséink országa, a törökök pedig testvérnépnek tekintik a magyarokat.) Ida-hegy is magyar név.

beolvasas0015.jpg

 Később Trója helyén egy új Iliumot (görög néven) alapított Augustus római császár. A város egészen Konstantinápoly alapításáig virágzott, majd a bizánci időkben lassú hanyatlásnak indult, majd elfeledkeztek róla. Az 1870-es években a német amatőr régész, Heinrich Schliemann kezdte feltárni a területet. Az ásatások során kiderült, hogy 9 város épült egymásra az idők során, egyes régészek feltételezik, hogy Trója VII/a lehetett Homérosz Trójája.

"A trójai háború fegyveres konfliktus volt az ókorban az akhájok (magyarul jól érthető: ac+haj+ok=a  hajósok)és a kisázsiai Trója között. (Katt az aláhúzottra.)

A történet szerint a háború azért tört ki, mert Páris(= magyarul a párzós), a  trójai király,  Priamosz(= Príma ős) fia megszöktette Spártából- Helenét(= Elenkát, Ilonát).

A férje Spárta királyaMenelaosz(= magyarul jól érthető: Men-e-la-os=Mén+e+ló+ős aki az égből eredt, azaz egyiptomi származású volt, ezt az országot nevezték a korban Égi-ta, Égi-talaj, Mennyei földnek.)

 Homérosz (=humoros, Hun+úr+ős), az Iliászban a háborút mutatja be, melynek célja Trója városának (görögül Ilion) elfoglalása volt. A görögök az akhájok vezetésével törzsenként jönnek Trója ellen.(Olvastunk a moábi leleten dórokról, ők voltak, akik elfoglalták Spártát, és az ott lakó magyarokat halottá (=helóta) nyilvánították, felettük fegyveres terroral uralkodtak. Lacé-démonien = Lakedaimón azaz Démonok laka lett az elnevezése.)

Odüsszeusz ( magyarul=Okos+ez+ős) egy szolgától látta, aki egy falovat faragott fiának és ebből nyert ötlet által építették meg a görögök a híressé vált óriási, fából készült lovat (trójai faló), amelyben a harmincan, a legbátrabb görög harcosok rejtőztek el. A falovat a csatamezőn hagyták, majd hajóikkal visszavonulást színleltek."

Trója védőistene a Főló= Atya-ló, görögösen Apolló volt. Innen is származhat a ló ötlete.

 "Kasszandra a jósnő (magyarul ez is jól érthető= Kas+sand+ra= Kos+sand=t+ra vagy úr= Kos szent úr jósnője) és a pap Laokoón(= Lao=Ló Koón= Kőn: Ló+Kőn élő főpap, az Égi ló főpapja) figyelmeztetése ellenére a trójaiak bevontatták a falovat a városba. Az éjszaka leple alatt a görög harcosok kimásztak a faló belsejéből, megnyitották a város kapuit és a beáramló seregek végül elfoglalhatták Trója városát. Hatalmas népirtás, a lakosság menekül.

 Egy másik változat szerint a falovat olyan nagyra építették a görögök, hogy nem fért be a város kapuján, ezért saját lakói ütötték ki a városvédő falat, és az ajándékot a városba húzták.

Kalkhász, (= magyarosan kurkász, fürkész) a jós, Agamemnón (= Agg+mén+ős) látnoka azt jósolta, hogy a görögök Akhilleusz(=Aki+jeles) részvétele nélkül nem győznek Trója alatt. Thetisz(=Tudós) Akhilleusz anyja azonban tudta, hogy fia ebben a háborúban életét veszti, ezért elbújtatta: lánynak öltöztette.

Odüsszeusz és Diomédész (= Diónyi+ész) leplezték le: kereskedőként érkeztek és felismerték, amikor fegyvereiket vizsgálta, mivel egy riadót fújó trombita hangjára nem menekülni kezdett, hanem lándzsát fogott, így lelepleződött. Ezután nevelője, Phoinix és legjobb barátja, Patroklosz (=Pártoló) kíséretében elindult Trója felé.

Agamemnón egy Artemisz tiszteletére rendezett vadászaton elejtett egy szent szarvast – és ezek után azzal dicsekedett, hogy jobb vadász az istennőnél. Ezért Artemisz megbüntette: szélcsendet okozott Aulisznál (= ahol a szél Aluszik), így Agamemnón flottája nem tudott elindulni.

Mivel Akhilleusz nem vett részt a csatában, a helyzet elmérgesedett a görög seregen belül. Ezért Patroklosz felvette barátja felszerelését és csatába indult. Hektór azt hitte, hogy Akhileusszal van dolga, párviadalban legyőzte a görögöt és megszerezte felszerelését. Akhilleusz megfogadta, addig nem temeti el barátját, míg Hektórt meg nem öli. Egy Héphaisztosz által készített új felszereléssel állt ki ellene. Akhilleusz háromszor kergette körbe Trója körül, majd megölte. Ezután egy harci kocsihoz kötve háromszor körbehúzta Trója körül és megtartotta a tetemet. Hektór apja, Priamosz, Trója királya, személyesen kereste fel Akhilleuszt, hogy adja vissza neki fiát. Akhilleusz szíve végül megesett a királyon, visszaadta fiát, hogy illően eltemethesse. A gyászszertartás idejére 11 napnyi fegyverszünetet kötöttek a felek.

Hektór halála után Akhilleusz legyőzte az etiópiai Memnónt,(=Mén+őst, Ménest) a kolonai Kyknoszt (=Kő-őst királyt jelent) és Penthesziliát (=Bent+lesz+élen), az amazonkirálynőt, aki élen járt a harcban.

Amazonok: görögről magyar rovás olvasat szerint: A+mazon+lok= a mezőn lakók, mezőn élők királynője.

Akhilleuszt végül Páris ölte meg, aki egy Apollóntól kapott mérgezett nyilat lőtt a görög hős sarkába. Akhileusz egyetlen sebezhető pontja volt ez (achilles-ín). Egy verzió szerint késsel oltották ki életét, amikor a trójai hercegnőt, Polyxenát látogatta meg egy fegyverszünet idején.

A vereség miatt Aiasz (A Sas) tombolni kezdett és megtámadott egy báránycsordát, amit őrületében a görög seregnek vélt, annak vezérkosát pedig Odüsszeusznak. Miután újra észhez tért, szégyenében a saját kardjába dőlt."

Trója ostromának időpontja   (Felhasznált források az internetes lexikonok, saját kiegészítéssel és értelmezéssel magyar logika szerint.)

A tengeri népek inváziója által érintett egyiptomi és hettita források alapján az első tengeri koalíció az i. e. 13. század közepe körül, a második az i. e. 1180-as években jött létre. Trója ostromára az előbbi idején kerülhetett sor, ezért az eseményt az i. e. 13. századra lehet keltezni. Ez a kis-ázsiai bronzkor utolsó szakasza.

A homéroszi Ílion(Élen? első) hétországi magyar város, Trója (Türje?) városa nagy valószínűséggel azonos a hettita és asszír forrásokból ismert Atrija várossal, amely egy nyugat-kisázsiai önálló fejedelemség, Iyalanda fővárosa. Lakói valószínűleg a dardánok, ( magyarul jól érthető dárdások), amely nép a Dardanellák szorosának névadója is lett. A Dardanellák már az ókorban is fontos kereskedelmi útvonal volt, ahol a Földközi-tenger és a Fekete-tenger közötti kereskedelmi útvonalak összezsúfolódtak. Aki a Dardanellákat ellenőrizte, annak gazdag bevételi forrásai voltak, így az akhájok trójai kalandját nem lehet pusztán rabló hadjáratként minősíteni.

A dardánokat már a kádesi csata leírásaiban is emlegették, ezért II. Ramszesz és Muvatallis idején letelepedett, államalkotó népként éltek. A második tengeri koalícióban való részvételük valószínűleg közvetlen kapcsolatban van a trójai háborúval, államuk pusztulásával, illetve hanyatlásával.

Akhájok = a hajósok

A tengeri népek Kis-Ázsia minden partvidékét elözönlötték, sorra döntötték meg az ott talált hatalmi rendszereket. Az akhájok különösen aktívak voltak, Iyalanda (Ilion) fejedelemség Atrija (Trója, várát a földdel tették egyenlővé, s letelepedtek a korábbi Arzawa(= ÚR+szava) helyén .

Innen indultak tovább Kréta felé, ahol Knósszoszt ugyanolyan alaposan lerombolták, mint a hettita városokat. (Majd ennek is utána nézünk.)

Történeti kitekintés

A trójai háború csak egy epizódja az Égi-térséget, és a Földközi-tenger egész keleti medencéjét érintő nagy átrendeződésnek. Az akhájok az úgynevezett tengeri népek egyik törzseként kerülnek először említésre, ahol sok más, később rokonuknak tekintett nép is feltűnik.

A paleset (perasata) pilistim = PILISI törzs nem más, mint a Bibliában filiszteus néven emlegetett palesztin nép, Palesztina névadója (természetesen nem teljes mértékben azonos a mai, elarabosodott palesztinokkal).

Az új koalíció Kis-ázsia déli partvidékéről elindulva parton és tengeren egyaránt tarolva vonult végig a térségen. Úgy tűnt, legyőzhetetlenek, mikor beleütköztek az egyik utolsó nagy egyiptomi hadvezér-király, III. Ramszesz seregébe. A tengeri népek tengeren és szárazföldön egyaránt vereséget szenvedtek, és szerteszét szóródtak a térségben. A palesetek = Pilisiek, az egyiptomi uralkodó engedélyével letelepedtek Kánaán partszegélyének déli részén.

Heinrich Schliemann

Schliemann kizárólag a homéroszi adatokból kiindulva azonosította és tárta fel Trója városát. Az Íliász tehát tartalmaz annyi konkrét adatot a városra nézve, aminek alapján háromezer évvel később annak megtalálása lehetséges volt. Schliemann eredményei bizonyították először azt, hogy a homéroszi költeményeknek valóságalapjuk volt.

Annyit tudunk, hogy Trója a Kr.e. XIV-XIII. században egy olyan gazdag és erős település volt, melynek elhelyezkedése ideális volt a kereskedelem szempontjából. Éppen ezért vált célpontjává a rabló hadjáratoknak. Trója feltárt rétegeiből több is támadás miatt pusztult el. A rétegek megerősített településeket mutatnak, ami arra utalhat, hogy a lakosok állandó fenyegetettséget érezhettek a hely földrajzi fekvése miatt.
A leletek nem mondták el, kik rombolták le a várost. A tárgyi leletekből kiderül, hogy Trója kereskedelmi kapcsolatban állt a mükénéi világgal, azt viszont nem tudjuk, hogy a köztük levő politikai viszony milyen természetű volt, bár az Iliászban a görög hadakat Mükéné uralkodója vezeti.

A tudottak alapján összefoglalás:

Természetesen nem hisszük el, hogy egy nő miatt tört ki a háború, a görögökhöz legközelebb eső, leggazdagabb városállam ellen. De lehet, hogy a támadásra való ok megszervezésében nagy szerepet kapott a szép és fiatal nő Agamemnóntól (=agg+mén+őstől), hogy csábítsa el a fiatal párzós hajlamú Paris trójai herceget és menjen vele. Ilyen ügynökök a mai korokban sem ritkák, hogy beépüljenek, a hatalomba kerüljenek, és manipulálni tudják az államvezetést.

 

 

Ide kattintva elolvashatják miként jöttek a Kárpát-Medencébe. Katt az aláhúzottra, másik honlapra lép.

"„Ugyanis abban az időben, amikor Aeneas –Trója lerombolása után – Itáliába érkezett, két másik trójai fejedelem, az ifjabb Priamusz, a nagy Priamusz- nak Anténór nővérétől való unokája, ugyanannak atyai ágról való rokona 13.000 emberrel a Mare Illiricumon át a régi Magyarországba érkezett. Ez Ázsia és Európa határának környékén terül el, itt pedig nagy várost építettek, Sicambriát. Ugyanőket erről a helyről si-cambriusoknak is nevezik.”

(Viterbói Gottfried Világkrónikája, 1185.)


 

2011-aug-20.

Idézetek:Dr. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete című munkájából, 5 könyvből származik,(saját kiegészítéseimmelfelhasználva), mely szabadon idézhető, és a netről szabadon olvasható, a Magyarságtudományi Intézet szabadon felhasználható művei között.) Büszkék lehetünk a magyar világirodalom remekműire, akkor is ha görögre fordították. Kezünkben a magyar rovásos bizonyíték, Homérosz szavaival.