Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


94,Egyiptomi magyar nyelvemlék 2 Adószedés

2. sz. egyiptomi magyar nyelvemlék.

 Nílus völgyi őshazánkban raktárakat, élelmiszert tároló házakat, szövőüzemeket, templomokat és egyéb középületeket állandóan őrizték.

 Minden fontos ajtó (átírásban AITO)

 előtt egy őr (ARI) állt

 és volt közöttük fő ajtóőr (ARI AITO PU, v. ö. 129m. II. 59, 60, 63) és

 kapus (KAPUS, 129m. II. 59) is.

A közigazgatási alkalmazottak munkáját segítette a minduntalan használt bot és botozás. Egyiptomban mindenkit megbotoztak, ha nem a megkívánt módon cselekedett (129m. II. 129 sk, 143, 145).

 

A bot használatára jó példa két, adóbeszedésről szóló és képpel is kísért nyelvemlék ( alul és 129m. II. 131 és 128).

 

egyipt014.jpg

 

Az írást fentről lefelé olvassuk.

 A képen az adót megtagadó vagy annak befizetését halogató egyént már hasra fektetve látjuk. Kezét, lábát biztosok szorítják, egy harmadik személy pedig két kézre fogott bottal suhint.

A képet kísérő szöveg rövid és velős: Attak nekije rátán felül.

 

 

 

egyipt013.jpg

 

 A második képen, amely szintén a XII. dinasztia idejéből való, úgy látszik, megidézték az adóst. A beszedő előtt látható a pénzes láda, a bal sarokban meg egy másik tisztviselő. Az írást oszloponként, jobbról-balra haladva olvassuk.

 

 A felszólítás így hangzott: Add, ha már kirótta! Más kapukon is kettőt adnak. Akkor isten írnoka.... A mondat befejező része sajnos hiányzik a képről.

De ennyiből is megértjük a beidézett adós nyugtalanságát, aki kezeit lóbálja, hiszen felfogta, ha nem fizet, semmiféle hatalom sem menti meg őt a botozástól.

 Figyeljük meg ezúttal is a szövegben előforduló szaknyelvet: Adó, Kapu, Rovás, Írnok. A középkorban és még később is, egészen a 17. század közepéig, az európai Magyarországon is kapuszámra rendelték az adót, a kiírást akkor is rovásnak nevezték, az adót pedig kapuadónak és rovásadónak (5m.). Ezek a szoros összefüggések az őshazai és az európai magyar viszonyok között a későbbi történeti események elképzeléséhez jelentősen hozzásegítenek bennünket.

 

(Felhasznált irodalom: Dr. Baráth Tibor: A magyar népek őstörténete, és a Magyarságtudományi Intézet szabadon bemutatható és felhasználható művei, képek forrása internet szabadon bemutatható képei.)


 

Katt az aláhúzottra: Saját fordításaim hieroglif magyar nyelvről mai betűs magyar nyelvre.