Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A nagyszentmiklósi kincsek 3. A szövegíró megjegyzése

2011.06.14

rovás lelet, Nagyszentmiklós magyar szövege 1 Hun nyelvemlék a nagyszentmiklósi lelet 21. sz. alatt nyilvántartott darabjáról.
Alul a 6 óra állásánál levő kereszt jeltől az óramutató járásával szembe olvassuk. A szövegíró ő maga mondja, a rovásírás régi fajtáját már kezdi elfelejteni. ( A régi rovás betűit a hun leletek után régebbi leleteknél, és lásd az etióp lelet, tatárlaki lelet megmutatjuk és magyarul olvassuk.)

Az első szóban a többes szám K ragja helyett T rag van. Valószínűleg T volt a többes szám jele és egyes finnugor népeknél ma is az.

Besorszámoztam a jobb követhetőségért. Nagybetűk a rovásjelek, kisbetűk amit nem írtak ki.

1, iRaNIAT = Irániak
2, RéGi
3, BeTüiRe
4, a RéGi
5,ELeReGAT = elöregült
6,KAPARáSáBu = kaparásábul
7,KiTELÁT = kitalált

8,éRTeLeM 

 

nagysztmiklos-21.jpg

9,RéG e = rég e
10,JELeT
11,ÉGeTéK = égették
12,iRáNÉT = iránét
13,KAPAR = kapar(ták)
14,ELöB = előbb
15,A
16, KőRe
17,eTELe
18,MoNTa

Összeolvasva:
Irániak (úrhoniak) régi betűire a rég elöregült kaparásból kitalált értelem.
Rég e jelet égették. Iránét előbb kőre kaparták. Etele (Atila? a hun király?) mondta.

Tudósaink a magyarokat a 9. század végén vándoroltatják be Magyarországra. Ezt a dolgot újra át kell értelmezni és pontosítani a történelemkönyvek tévedéseit. Az 5. században a Kárpát-medencében magyarul írtak és beszéltek, aranyba írtak, nem voltak szegények. Kik? Mi magyarok…

Folytassuk a színes képekkel...